Miért elviselhetetlenül fájdalmas a tarantula sólyom csípése?

Ritka az olyan színházi darab, ami kétszereplős, fiatal női színészekre íródott, ráadásul a dráma írója is nő. A Darázs pont ilyen, amelynek budapesti bemutatója előtt volt az arútluK vendége Sodró Eliza és Kiss-Végh Emőke, hogy elmeséljék, mi köze van a darazsaknak a lelki traumákhoz.

Ugyanis létezik egy különleges darázsfaj, a tarantula hawk (egy pókdarázs, „tarantula sólyom”), amely a csípésével olyan erős idegmérget juttat áldozata szervezetébe, hogy az percekre lebénul. Állítólag ez a csípés okozza az egyik legnagyobb és legelviselhetetlenebb fizikai fájdalmat.

Az előadás többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy

A két színésznő két különböző női karakter bőrébe bújik, akik iskolai osztálytársak voltak, és a történet szerint évekkel később találkoznak újból. Közben élték az életüket, de bizonyos, egymásnak okozott traumák hatása befolyásolta őket, amit mind a két nő másképp kezelt. Az egyikük inkább próbálta le- vagy elzárni a múltat, míg a másikuk ebben élt.

Elég izgalmas struktúrája van a darabnak, kicsit thrillerszerűen derülnek ki a múltbéli események, és ha ügyesek vagyunk, nem egyértelmű, hogy ki az áldozat ebben a történetben, és minden fordulat során a nézőben is változik, hogy melyik karakterrel empatizál

– mondja Sodró Eliza, aki a történet szerint egy kevésbé jómódú, négygyermekes édesanya.

Kiss-Végh Emőke karaktere a díszletre is hatással volt, ugyanis a rendező, Ördög Tamás és a díszlettervező, Balázs Juli ennek a szereplőnek a lakását – ami a darab helyszínéül szolgál − úgy álmodta meg, hogy kicsit a nő belső világát is megmutassa: púderrózsaszín bútorok, szőrös, puha szőnyeg.

Az iskolai zaklatás témája, mondhatni, „felkapott” manapság, viszont   ezzel a kérdéssel  leginkább tantermi előadások foglalkoznak, amelyek célzottan a gimnazista korosztályt érik el. A Darázs fiatal felnőtteknek és az idősebb generációnak egyaránt szól. Persze az lenne a legjobb, ha ezek a bántalmazások alapjáraton nem történnének meg, ám a felnőtteknek sem árt tisztában lenniük azzal, hogy gyermekeik milyen szituációknak vannak kitéve, illetve egy ilyen történet kapcsán a saját múltjukat is feldolgozhatják.

A néző a nyomozó

Bár az alapkonfliktus elég súlyos, fontos megemlíteni, hogy szórakoztató előadásról van szó, ami tele van fordulatokkal. A darab bemutatóját már megtartották a Kőszegi Várszínházban, és a visszajelzések alapján nézőként nagyon lehet izgulni az előadás alatt.

A Darázs szerzője Morgan Lloyd Malcolm. Felmerült a kérdés, hogy vajon egy nő másképp nyúl-e egy ilyen érzékeny témához, esetleg az általa írt női karakterekben visszaköszön-e az író neme.

Méghozzá állítólag terhesen írta – egyébként én a szociothriller műfajába sorolom – ezt a színdarabot. Néha észreveszem, hogy férfi szerzők kevésbé írnak jó nőalakokat, legalábbis az alapján, amiket a karakterek mondanak vagy gondolnak. Itt elég rendesen végig vannak vezetve

– fejti ki észrevételét Sodró Eliza, amit Kiss-Végh Emőke kiegészít:

A női szem alapvetően hiánycikk a szakmában. Ez nem úgy működik, hogy olvasol valamit, és rájössz, hogy máshol időz el, más a ritmus. Attól lesz szokatlan, hogy – csak a számokat nézve – jóval több, férfiszem által vezérelt anyagot kapunk, pusztán ettől szokatlan lesz, és felfigyel rá az ember.

Hallgassák meg a podcastot, amelyben a meghívott színésznők nagyon figyeltek rá, hogy elkerüljék a spoilereket, ettől függetlenül vagy talán pont ezért még jobban meghozzák a kedvet az előadáshoz. A Darázs budapesti bemutatója 2022. szeptember 30-án lesz a Kristály Színtérben.

Ha lemaradt volna az arútluK-podcast előző adásáról, amelyben Ullmann Mónika és fia, Miller Dávid beszél a Budapesti Klasszikus Film Maratonról, akkor ide kattintva meghallgathatja.

(Borítókép: Sodró Elza és Kiss-Végh Emőke. Fotó: Nagy Tamás / Index)