11:00, November 26. ÉLŐ
Tunézia 0
Ausztrália 1
al-Dzsanúb Stadion D csoport
14:00, November 26.
Lengyelország 0
Szaúd-Arábia 0
Education City Stadion C csoport
17:00, November 26.
Franciaország 0
Dánia 0
974 Stadion D csoport
20:00, November 26.
Argentína 0
Mexikó 0

A hortobágyi pásztorok és az úrihímzés

2022.09.24. 19:12
A hortobágyi pásztorok hagyományos tudása, Méhkerék román néptánchagyományai, valamint az úrihímzés hagyománya és kortárs hímzőműhelyekben való továbbélése is felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, amely így már mintegy félszáz örökségelemet tartalmaz.

A nemzeti jegyzék új elemeit a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. épületében hirdették ki. A kultúráért felelős miniszter által jegyzett kihirdető oklevelet Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár adta át a közösségeknek.

Az ünnepélyes átadáson az új örökségelemeket képviselő közösségek bemutatták hagyományaikat:

a méhkerékiek táncbemutatóval, az úrihímzők kamarakiállítással, a hortobágyi pásztorok zenével és pásztorételekkel készültek.

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése. Az emberi közösségek az élő örökség gazdag sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek továbbra is értelmet adnak a mindennapi életünknek.

Ennek az örökségnek a megélése és továbbadása hozzájárul a közösségek folyamatos életképességéhez, erejéhez és jólétéhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott, végrehajtásának szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – vagyis a Skanzen – végzi, derül ki a közleményükből.

Hortobágyi pásztorok hagyományos tudása

Hortobágy pásztorközösségei mintegy kétszáz pásztordinasztia emlékeit, hagyományait örökölték, és hordozzák mindennapi munkájuk során. Ezt az élő örökséget adják tovább a fiatalabb generációk számára. A pásztorok szerteágazó tudása kiterjed többek között az állatok terelésére, őrzésére, számbavételére.

Birtokukban van az égbolt, a csillagok ismerete, a környezetre vonatkozó tudás, amely a növényfajták megfelelő használatát, gyógymódok ismeretét foglalja magában. Nagy szakértelmet igényel a különféle tejtermékek elkészítése, az állatok fejése, az oltó szakszerű használata is. A hagyomány összetettségét igazolja jellegzetes viseletük, történeteik, pásztortáncaik és -dalaik, valamint pásztorművészetük.

Méhkeréki román néptánc

Méhkerék község Magyarország egyetlen olyan települése, ahol a román nemzetiségi hagyományokat ápoló lakosság ma is többséget alkot. A méhkeréki identitás alapját a román nyelv, az ortodox vallás és a helyi román néptánchagyomány jelenti.

A tánchagyomány megőrzésének letéteményesei a helyi szervezetek: a méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Néptánc Együttes és a Méhkerék Hagyományaiért és Kultúrájáért Egyesület. A román tánckultúra legnyugatibb ágához, a bihari táncdialektushoz sorolt méhkeréki táncokat az átörökítésnek, a helyi táncalkalmaknak és az iskolai néptáncoktatásnak köszönhetően ma is minden generáció ismeri és gyakorolja.

Az úrihímzés hagyománya és továbbélése 

Az úrihímzés a 16. század derekán kialakult egyedülálló magyar hímzőstílus. Jellegzetességei a sajátos öltéstechnika, a finom alapanyag, hímzőfonál, a nyugati és keleti hatásokat magában foglaló összetett mintakincs. Nemesi, főúri udvarházak ünnepi textíliái és egyházi, jellemzően a református egyház liturgikus textiljei készültek ezzel a technikával.

Az úrihímzés a II. világháborút követően, a népművészet feldolgozására irányuló amatőr népművészeti-szakköri mozgalom során értékelődött fel. Ebben az időszakban az úrihímzés hagyományát a Tállyai Díszítőművészeti Szakkör elevenítette fel. Azóta számos hímzőkör, iparművészeti tárgyalkotó élteti az úrihímzés hagyományát.



  • Hírek
  • Bankszámla