Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNe sírj, édesanya, hazajön édesapa
További Kultúr cikkek
Brusznyai Árpádné Honti Ilona 1957. július 29-én, a férje letartóztatási után kezdett el naplót vezetni, az első bejegyzését ezen a napon írta meg. Ekkorra a politikai rendőrség már vádemelési javaslatot tett az ügyészségnek, s a feleség előtt is bizonyossá vált, hogy a veszprémi forradalom már hónapok óta vizsgálati fogságban lévő vezetője egyhamar nem tér haza.
Az utolsó sorokat 1958. január 2-án, néhány nappal a 7-i jogerős halálos ítélet kihirdetése és a 9-i kivégzés előtt keltezte. Bejegyzéseit abban a reményben írta, hogy férje idővel szabadul a börtönből. A napló így egyedülálló betekintést nyújt egy hároméves kislányával magára maradt anya küzdelmeibe.
Amellett, hogy nyomon követhetjük az eljárás alakulását, részletes és bensőséges képet kaphatunk arról, hogyan igyekezett túlélni Honti Ilona a bizonytalansággal teli hónapokat, és miképpen próbálta meg tartani a lelket nemcsak saját magában, hanem gyermekében is.
Brusznyai Árpád özvegye hétköznapi életre vágyott, a történelem azonban közbe szólt. Élete egy pontján döntésre kényszerült: mélyre temeti a múltat, és nem beszél többet arról, ami a férjével történt, vagy emlékének megőrzésével fenntartja a forradalom szellemiségét. Honti Ilona úgy döntött, nem marad csendben és 1985-ben a 301-es parcella címmel a család tragédiájáról szóló írást nyújtott be a Szabad Európa Rádió pályázatára, amellyel a hatalom erőszakos fellépését kockáztatta. A történtekbe lányát, Brusznyai Margitot már kisgyermekként beavatta, aki később tovább vitte apja emlékét.
A „Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” – Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója című kötet szerkesztői arra törekedtek, hogy a bejegyzések írójának szavait a lehető legautentikusabban adják vissza. Ezért csak minimálisan változtattak a szövegen, amellyel annak gördülékenységét és érthetőségét segítették elő, míg az érzelmileg fontos részéket érintetlenül hagyták. A kötet tagolásában az eredeti füzet szerkezetéhez és azokhoz a részekhez sem nyúltak, amelyek adott esetben sérelmesek lehetnek másokra. Utóbbit azzal indokolták, hogy a szerző szándéka egyik esetben sem mások megbántása volt.
A gazdagon illusztrált kiadványt Brusznyai Margit tollából származó életrajz vezeti be édesanyjáról, és egy rövid biográfia Brusznyai Árpádról. A napló végén pedig a 301-es parcella című írás, Brusznyai Margit 2014-es veszprémi megemlékezésen elmondott ünnepi beszéde, valamint Kahler Frigyesnek a Brusznyai Árpáddal szemben lefolytatott koncepciós eljárásról szóló tanulmánya olvasható.
(Borítókép: Érdeklődők a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Millenáris Fogadó épületében 2022. szeptember 30-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)