Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
BREAKING NEWS:
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 6, 2022
The 2022 #NobelPrize in Literature is awarded to the French author Annie Ernaux “for the courage and clinical acuity with which she uncovers the roots, estrangements and collective restraints of personal memory.” pic.twitter.com/D9yAvki1LL
Utoljára Patrick Modiano kapott 2014-ben francia állampolgárként irodalmi Nobel-díjat, ő a 15. olyan író, aki francia anyanyelvűként kapta a díjat, és Franciaországnak ő a 18. irodalmi Nobel-díjasa, így messze a franciák a legsikeresebbek ebben a kategóriában.
A fizikai Nobel-díjat a kvantuminformáció kutatásának úttörői kapták, a kémiai Nobelt a klikk-kémia, az orvosi Nobelt az ősemberek genetikájának kutatása.
A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona (375 millió forint) jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója szerint „a különböző Nobel-díjak alapjául szolgáló értékek a mai világban aktuálisabbak, mint valaha”.
A Nobel-bizottságok Alfred Nobel végakaratára alapozzák döntésüket, és azt keresik, hogy ki járult hozzá a legjobban az emberiség javához az elmúlt év vagy évek során. A válságok ellenére továbbra is ez a legfőbb vezérfonaluk
– fűzte hozzá Helgesen.
Annie Ernaux 1940-ban született Normandiában. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb alkotója, több mint húsz regény és önéletrajzi mű szerzője, számos irodalmi díj birtokosa.
Első magyarul is olvasható műve 1997-ben jelent meg Árulás címen. A kötet két kisregényt tartalmaz: az Árulás és az Egy asszony jelentős sikert hozott már akkor az írójuknak. „Annie Ernaux mára a kortárs francia próza elismert alakja.
Szuverén alkotó, nem kötődik irányzatokhoz, nem követi az irodalmi kurzusok, divatok gyakori változásait. A legközelebbi valóságból: saját, családjához fűződő érzelem- és kapcsolatrendszeréből alkotja műveit:
a francia próza legjobb hagyományaihoz hű, világos, pontos kifejezésmódja, megfigyelő-, árnyalóképessége mellett egyéni karaktert ad írásainak a bennük megnyilatkozó szenvedélyes őszinteség és mély empátia is. Felszabadító és megrendítő könnyed felületességgel és felelőtlenséggel teli világunkban” – írta róla a műfordító, Szávai János irodalomtörténész.
A második könyve 2020-ban jelent meg magyarul Lánytörténet címmel a Magvető Kiadó gondozásában. A könyv leírása következő: 1958, Franciaország. A vidéki kispolgári családból frissen szabadult tizenhét éves Annie először tölt el egy éjszakát egy fiúval. A fiú számára teljesen jelentéktelen esemény felforgatja a lány életét.
Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye egy nyomozás története, amelynek során a szerző kíméletlen őszinteséggel igyekszik tetten érni jelenlegi énje születését, miközben az írás folyamatát és nehézségeit is pontosan dokumentálja. Emlékekből, korabeli fotókból, levelekből és dalszövegekből egy letűnt világ kel életre: Franciaország történetének az az időszaka, amikor a híreket az algériai függetlenségi háború uralta, és amikor a szüzesség elvesztése, a kamaszkor érzelmi viharai és az étkezési zavarok még egészen más megítélés alá estek, mint ma – ám e sok szempontból távoli világ felidézése saját világunk megértéséhez is hozzásegít. A művet Lőrinszky Ildikó fordította.
Annie Ernaux harmadik magyarul is olvasható műve az Évek a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben. Annie Ernaux legsikeresebb és legjelentősebb könyve a múlt évszázad második felének Franciaországát eleveníti fel, a második világháború végétől, a szerző kisgyerekkorától 2006-ig, Nicolas Sarkozy felemelkedéséig, amikor Ernaux már elvált nő és két felnőtt fiú anyja.
Az Évek afféle kollektív, személytelen önéletrajz, amelyben az egyéni tapasztalatok mélyen a társadalmi tapasztalatokba ágyazódnak, s amelyet egy egész generáció magáénak érezhet. Ernaux dokumentálja a történelmi események társadalmi hatásait – a második világháborútól és az algériai háborútól szeptember 11-ig –, valamint az életstílus, az attitűdök és az ideológiák változásait a feminizmustól az egzisztencializmuson át a fogyasztás bűvöletéig és a digitális forradalomig.
Az időrendben felvázolt töredékek erőteljesen idézik meg a rég eltűnt pillanatokat és az idő múlását, s az összkép egy olyan élet történetét tárja elénk, amely egyszerre bensőséges és közismert, banális és jelentőségteljes, és amelyet épp ezért akkor is ismerősnek érzünk, ha életünk színtere nem a XX. század második felének Franciaországa. Ennek a kötetnek a fordítója is Lőrinszky Ildikó.
A Nobel-díjakat és a díjazottakat az alapítvány igazgatója fontos inspirációs forrásnak tartja a fiatalabbak számára, mivel „fantasztikus szimbólumot és valós példát jelentenek arra, hogy az emberek valóban képesek megváltoztatni a történelem menetét”.
(Borítókép: Annie Ernaux. Fotó: Leonardo Cendamo / Getty Images)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
