Szól az agyalágyult és minden muzikalitást nélkülöző happy birthday

Nádas Péter önéletírása, a Világló részletek című memoár 2017-ben jelent meg, és – rendhagyó módon – alig fél évvel később a német Rowohlt Verlag is megjelentette Christina Viragh fordításában.

„Általában nem tudja az ember, hogy mi minden meg nem esik születése napján, pedig ez olyan regényes. Később sem lesz kíváncsi rá, mert abban a hiszemben éli le becses életét, hogy ezen a kivételes szerdán, pénteken vagy kedden a világ központi eseménye mégiscsak az ő érkezése volt – írja memoárkötetében, és így folytatja: 

Később nagyszerű ünnepséget rendez, hogy barátaival a saját születése örömünnepeként ünnepelje meg a radzyńi, łukovi és mizoči tömegmészárlás évfordulóját. Bár nemcsak a tortán égnek a gyertyák és szól az egész nagy agyalágyult és minden muzikalitást nélkülöző happy birthday, hanem aznap még Groznij olajkútjai is lángokban állnak, to you.

A Nyugati tér blog – Libri Kiadói Csoport (Libri, Helikon, Park, Jelenkor, Kolibri, Diafilm) blogja – nyolc képet és nyolc szöveget válogatott az évforduló alkalmából – Nádas Péterről és Nádas Pétertől, ebből való a következő idézet is.

Időskori tréfa

„Közlékenységem elemi örömével tudatom veled, hogy 1942. október 14-én jöttem e világra, anyám beszámolója szerint egy olyan nyáriasan meleg napon, hogy mikor megjöttek az első fájásai, egyetlen szál selyemruhában villamosozott be a Zsidó Kórházba, s eszébe se jutott valami meleg holmit vinni magával. Mire Pozsonyi úti lakásunkba hazavittek, már ősz volt, hideg ködökkel és sárgásan kék éggel, azon kedves évszak, melyet – tán éppen ezért – a legjobban szeretek. Hirschler Imre segített a világra, s ez számomra azért is érdekes, mert mikor körülbelül harminc év múltán ugyanő műtötte a szerelmemet – akivel egyébként 1961-ben ismerkedtem meg, és azóta is együtt élek –, akkor kórházi osztályának folyosóján már messziről integetve jött felém lobogó fehér köpenyében és nagy örömmel szorítva meg kezem, jól emlékezett világrajövetelem szerencsés pillanatára, harminc év múltán fölismert tehát! amiből arra a következtetésre jutottam, hogy férfinak is olyan vagyok, mint egy újszülött, kiről éppen most mossák a placenta maradékait, megy hát az időnk, de minden látszat ellenére nem sok változást hoz magával” – írja Nádas az Életrajzi vázlat című művében.

Az író művei a Jelenkor Kiadó gondozásában jelennek meg immár 30 éve. A 2015-ben megújult életműsorozatban adták ki az Egy családregény vége című, először 1977-ben megjelent regényét, amely már 25 nyelven olvasható. A Párhuzamos történeteket a Die Zeit „gigantikus műnek” nevezte, az Emlékiratok könyvéről pedig ezt írta Susan Sontag:

Korunk legnagyobb regénye és a század nagy könyveinek egyike.

2022-ben „meglepetésként” érkezett, a Rémtörténetek, amelyről Nádas nemrégiben azt nyilatkozta: „Ez a legszemélyesebb regényem. […] A Rémtörténetek számomra egy időskori tréfa, búcsú, őszike, vágykielégítés és önleleplezés.” A regény már németül is olvasható (Heinrich Eisterer fordítása), a Frankfurti Könyvvásáron mutatják be október 21-én.

2022 augusztusában a Litera szerkesztői meglátogatták otthonában a 80 éves írót, és arra kérték, vezessen végig az otthonában őrzött műtárgyak között. Ekkor készült az alábbi videó: 

Nádas és a színház világa

A születésnap alkalmából előadás-sorozatot szervez a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM).

Először a hetvenes években a Radnóti Zsuzsa által „brutális hármasnak” nevezett trilógiájával, a Takarítással, a Találkozással és a Temetéssel, másodszor pedig a 2010-es Szirénénekkel.

A darabok megjelenítései közül kiemelkednek Gergye Krisztián Találkozás- és Temetés-rendezései, illetve Dömötör András Szirénének-színrevitele. A két színházi alkotó 2022-ben – az író nyolcvanadik születésnapjának évében – újra Nádas felé fordult, de ezúttal nem a drámáihoz, hanem a dramatikus erővel megjelenített Saját halálhoz és a vizuális-szellemi energiákat felszabadító vadkörtefa-fényképekhez.

Október 20 és 22. között a két előadást bevezeti egy beszélgetés, amelyben az alkotók segítségével járják körül Nádas Péter drámáinak helyét a közelmúlt és a jelen színházában.

Az első estén Bazsányi Sándor irodalomkritikus, a PIM készülő Nádas–Hajnóczy-kiállításának kurátora beszélget Dömötör András rendezővel, Gergye Krisztián koreográfus-rendezővel és Jákfalvi Magdolna színháztörténésszel. (A múzeum a két nyolcvan évvel ezelőtt született író, Nádas Péter és Hajnóczy Péter köré szerveződő, új időszaki kiállításán bemutatja majd a nyilvánvaló különbségeik ellenére vagy inkább ezek okán párhuzamba állítható művészek hagyományait, elődjeit, élet- és látásformáit, alkotói környezeteit.)

Pénteken Fullajtár Andrea, Hegedűs D. Géza és Ötvös András előadásában elevenedik meg Nádas Péter Saját halál című műve, a felolvasószínházi előadást Dömötör András rendezi. Október 21-én, szombaton pedig Gergye Krisztián videóinstallációját és előadását láthatja a közönség, amit Nádas ikonikus vadkörtefája ihletett. A rendezvénysorozatnak a Három Holló Kávéház ad otthont.

Az október 14-én 80. születésnapját ünneplő Nádas Pétert városi sétákkal és rendhagyó beszélgetéssel köszönti a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár (október 13–16.): a vele készült beszélgetőkönyvről Károlyi Csaba irodalomkritikus mesél.

(Borítókép:  Nádas Péter Kossuth-díjas író interjút ad az MTI-nek a Jelenkor Kiadó budapesti irodájában 2017. április 4-én.  Fotó:  Balogh Zoltán / MTI)