Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Podcast
- Kultrovat podcast
- Sunday Brunch
- sunday brunch
- őze áron
- csiby gergely
- bartók színház
- energiaválság
- rezsi
- áram
Őze Áron: A színésznek semmi köze nincs a politikához, a színészt tessék békén hagyni!
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Sok színész kerül manapság kellemetlen helyzetbe, mert elvállal egy-egy szerepet olyan filmben, ami megosztja a társadalmat. Ilyen volt az Elkxrtuk is, ami után például a színésztársai közül akadtak olyanok, akik nekimentek Gubás Gabinak, csak azért, mert a filmben eljátszotta Dobrev Klárát.
A Sunday Brunch adásában szóba kerül ez is, kiváltképp azért, mert a filmben Őze Áron is szerepel, Juhász Ferencet alakítja, aki az Elkxrtuk filmbéli eseményei idején az MSZP alelnöke volt, nem sokkal azt megelőzően pedig honvédelmi miniszter. Őze Áron azt mondja, hogy a szakma nem politizál, s bár ebbe a politika próbál beletrollkodni, de nem fog sikerülni.
Mércék és tribünök
Őze Áron már a felvetést sem érti, hiszen kollégái szerepeikben híres és neves történelmi alakokat játszanak el, köztük Hitlert is, s nem hiszi, hogy ezért bárkit is meg kellene hurcolni.
A színésznek az a dolga, hogy amire fölkérik, azt a tehetségéhez és a képességeihez mérten maximálisan teljesítse és eljátssza. Kijelentem és üzenem: a színésznek semmi köze nincsen a politikához. Ha egy színész felül a tribünre, az az ő magánügye, akkor vállalja a következményeit. De az a színész, aki művészember, és megkap egy szerepet, és eljátssza, és pláne jól, azt tessék békén hagyni!
Ő amúgy, aki amúgy játszik a Blokád című filmben is, nem ítélkezik kollégái fölött. Mint mondja: „Mindenkiben saját magában van a mérce, hogy igent mond-e ez szerepre vagy sem.″
Őze Áron a Sunday Brunch műsorában arról is beszél Csiby Gergelynek, hogy nem kell megítélni azt sem, amikor egy színházi színész televíziós sorozatokban szerepel. Nem hajlandó a színészek zsebekben turkálni. Egykori mentorát és kollégáját, a Kossuth-díjas Mensáros Lászlót idézi, aki ezt mondta:
Kisfiam, tessék nagyon odafigyelni, nagyon hosszú ez a pálya.
Vagyis egy színészi életpálya nem egy sorozaton múlik, van abban nagyon sok hullámvölgy és nagyon sok nyolcezres csúcs is. Őze Áron a fiataloknak, akik most kezdik a pályát, azt üzeni, hogy tartsanak ki, mert ezt egy gyönyörű pálya: „A színészet elementáris emberi hivatás.″
Ezentúl télen legyen nyár?
Ezen a vasárnapon is szóba kerül az energiaválság, valamint az, hogy a brutális mértékű energiaárak miatt temetni kell-e a színházakat. Őze Áron erre sem a szokványos választ adja. Azt mondja, hogy a pandémia már megtanította nekik, mit jelent a leállás, a kiszolgáltatottság, mégis – minden emberi tragédiája ellenére – a járvány tette lehetővé azt, hogy Dunaújvárosban most fejleszteni tudnak. Mint mondja:
Ha egy színház világítástechnikája teljes egészében a LED-re áll át, és egy előadást ezzel világít meg, akkor az adott előadás energiaköltségén 80 százalékot lehet spórolni.
Őze Áron felveti annak átgondolását is, hogy az energiaválság miatt a színházak talán átállhatnának egy új évadtervezési formára, a jelenlegi gyakorlatot ugyanis teljesen félbevágja két költségvetési év. Vagyis az évadokat januártól decemberig lehetne tervezni, szünetet meg akkor lehetne tartani,
amikor uborkaszezon van, sötétség és hideg, ez pedig a január. Ezzel költséget is megtakarítanánk, hiszen nem kell fűteni.
A Bartók Színház igazgatója beszél még arról is, hogy
- a válság miatt felértékelődik a társulati tagsági lét,
- jó, hogy a magyar állam jelen van a színházak életében,
- szükség volna egy országos központi díszlet-, jelmez- és kellékraktárra.
Ha valaki lemaradt volna az előző heti adásról, amelyben Csiby Gergely vendége, Geszti Péter mesél arról, hogy a Mi vagyunk a Grund! című dallal nem akart ő forradalmat csinálni, ám az azóta önálló életre kelt, az ide kattintva megnézheti.
(Borítókép: Őze Áron. Fotó: Németh Kata / Index)