A magyar irodalom egyik legnagyobb rejtélye kötődött hozzá

„Spiegelmann Laura én vagyok, mondhatnám, ha én lennék Spiegelmann Laura (miért, nem én vagyok?)” – kezdte 2008 júliusában a Literán egy addig szinte ismeretlen „fiatal lány” és első regénye, az Édeskevés bemutatását Garaczi László.

„A lány írásai nem kis megrökönyödést váltottak ki az olvasókból, szókimondó, durva, felkavaró szövegeivel sokakat megbotránkoztatott. És ezzel Garaczi (valamint minden bizonnyal maga Spiegelmann Laura, azaz a neve mögé rejtőző szerző) is elérte, hogy 

Mert abban mindenki biztos volt, nem egy pályakezdő tehetséggel van dolgunk” – írta öt évvel később, 2013 novemberében a Litera, amely új kötete, az Avasi keserű megjelenése apropóján készített interjút Kabai Lóránttal, akinek a haláláról ma tájékoztatta a család a nyilvánosságot.

Laura kapcsán aztán az irodalmárok vitatkozhattak álnév és valódi szerző viszonyáról, a női és férfiírás különbségeiről, feminista szempontokról, és arról, el lehet-e vajon dönteni egy írásról csupán a szöveg alapján, hogy férfi vagy nő írta-e. „Meglepő módon maga a Magvető Kiadó vállalta a Spiegelmann blogos szövegeiből szerkesztett kötet, az Édeskevés megjelentetését – ekkor lett szinte mindenki számára biztos, hogy profi szerző áll Laura mögött, hiszen korábban nem volt rá példa, hogy egy addig szinte ismeretlen, és csak saját blogján publikáló szerzőt adjon ki a legnagyobb presztízsű szépirodalmi kiadó” – írta az irodalmi lap.

Kissé felkavarodott az állóvíz

Az Édeskevés megjelenése után öt évvel aztán felfedte kilétét a szerző: Spiegelmann Laura nem más, mint Kabai Lóránt, aki a Literának adott interjújában mindenre válaszolt.

„Azt mindig is tudtam, hogy nem lesz ez örökké titok, de nem akartam túl korán sem felfedni, hogy én találtam ki ezt a figurát, aki aztán írt egy regényt. És nem is akartam nagyobb hírverést ennek, mint hogy az Avasi keserű hátsó fülén ott szerepel a megjelent kötetek között – igaz, talán ennél kisebbet sem. A környezetemben néhányan már tudták, de jó pár embernek, úgy tűnik, sikerült meglepetést okoznom (többek között valószínűsíthetően a Magvető munkatársainak is); és voltak, akik megosztották velem, kire gyanakodtak egyébként” – mondta Kabai Lóránt.

Arra a kérdésre, hogy miért találta ki Spiegelmann Laura figuráját, illetve számított-e ekkora sikerre, sőt botrányra, ezt válaszolta:

Még 2006-ban egy másnapos ébredést kísérte az a mondat, ami a regény első mondata is lett, és kávék, cigik, sőt az óvatos rátöltés után sem akart kimenni a fejemből, akkor ültem a gép elé, és szinte magától íródott meg a szöveg, és ez kissé ijesztő is volt. De a szöveg beszélője egyre inkább élni akart, én pedig próbáltam segíteni neki ebben – így és ennyire sikerült. Az pedig, azt hiszem, várható volt, hogy ez a figura és az írásai talán kissé felkavarják az állóvizet. Siker? Botrány? Igazából egyik sem volt, azt hiszem, tényleg csak kissé kavarodott föl az az állóvíz.

A regény első mondata pedig így kezdődik: „Amikor magamhoz térek, egy fasz van a számban…”, és hasonló stílusban is folytatódik. „Egy szexuálisan túlfűtött nő pokoljárása egy reménytelen szerelem romjain. Nem tudható, kit rejt a név, a regény alapjául szolgáló szövegek blogbejegyzésként jelentek meg. Az írás itt nem önművelés, passzió, becsvágy, pénzkereset, hanem utolsó tét…

Az egymás után jelentkező fiatal író(nő)k között messze túl a pöttyös könyves szépelgésen, divatzilált szingli-sirámon, akarnok feminizmuson egy elemi tehetséget üdvözölhetünk” – írta a regényről a Moly.

„Azért elképesztő volt az a figyelem, amit a Spiegelmann-írások és a kötet gerjesztett: a Szépírók Őszi Fesztiválján még egy nagyszabású beszélgetést is rendeztek az apropóból, amelyen maga Spiegelmann Laura – azaz te – is részt vett, chaten válaszoltál a közönség kérdéseire. Emlékszem az abszurdba hajló pillanatra, amikor mindenki – genderszakértők, híres írók és irodalmárok, megmondóemberek – izgatottan várták, hogy megjelenjenek a soraid a kivetítőn, és akár egy-egy »helló«-t is képesek voltak aszerint értelmezni, hogy férfi vagy nő írhatja őket. Élvezted a helyzetet, mit szóltál hozzá?” – szólt a Litera kérdése az íróhoz.

„Emlékszem – így a válasz –, igazából szórakoztató volt az a helyzet; ahogyan például Bán Zoli elsőre azt kérdezte, »ki vagy?« – de hát ott tényleg nem én válaszoltam, hanem az általam kitalált figura. Remélem, ez érthető így…”

Az utolsó interjút is a Litera készítette vele a Csalog25 rendezvénysorozat részeként DOKU '22 címen meghirdetett irodalmi pályázatapropóján, amelynek egyik novelláját Kabai Lóránt írta.