A popsztárokat is elérte a népharag, átírják a dalokat

A XXI. század közösségi elszámoltatási rendszere, a cancel culture a művészetek világát is ellenőrzi, az ott keletkező vadhajtásokat csírájában igyekszik elfojtani. Olyan pontra érkeztünk, ahol egy-egy művészeti alkotás készítőjét rá tudják bírni a közönség tagjai és az aktivisták, hogy megváltoztassa vagy akár egészében visszavonja saját műveit, ha az a cancel culture által lefektetett normáknak nem felel meg. A modern zene előadóinak java része önszántából, bocsánatkérések közepette felel meg ezeknek a közösségi irányelveknek, míg a régebbi korok művészei a tömeges konfrontálódás elkerülése jegyében hajolnak meg az új közakarat előtt.

Kivágatták a „kövér” szót

Egészen friss eset, hogy Taylor Swift új albumának jelenleg legnépszerűbb dalából, az Anti-Hero című szám videóklipjéből kivágatták a „kövér” szót, mivel kisebb közfelháborodást okozott, és azzal vádolták az aktivisták az énekesnőt, hogy tovább mélyíti a kövérségfóbiát az emberekben. Swift, aki maga evészavarokkal küzdött, és ezt a negatív élményét szerette volna a klipben reprezentálni, elnézést kért, és egy új vágatot dobott ki a videóból, amelyben az ominózus snitt már nem szerepelt. Az énekesnőnek nem állt szándékában megsérteni senkit, csupán őszintén szeretett volna beszélni a saját életéről, de eleget tett a köz kérésének.

Nem sokkal régebbi Beyoncé és Lizzo története, akiket a dalszövegeikben alkalmazott kifejezések miatt vontak kérdőre, ezért meg kellett változtatniuk. Míg Beyoncé a Heated című dalát variálta meg, addig Lizzo a Grrrls című számot írta át. A Rolling Stone szerint az utóbbiban az aktivisták azt sérelmezték, hogy a „spaz” szócskát használta, ami a „spastic” angol szó amerikai köznyelvben alkalmazott egyik verziója.

A szó magyarul a görcsös kifejezéshez áll a legközelebb, az USA-ban a megőrülés vagy a kiakadás szleng változata. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban jóval pejoratívabb az értelmezés: a terhesség alatti agyi bénulásból kialakult mozgási rendellenességgel küzdő emberekre alkalmazott degradáló kifejezés. Lizzo erről nem tudott, de az aktivisták bírálatára szinte azonnal átírta a szöveget.

Az egykori brit toplisták második helyéig menetelő Elvis Costello-dal, az Oliver's Army is mostanában kezdett egyre erősebb tűz alá kerülni. A dalban van egy elég kemény sor, amely magyarra fordítva valahogy így hangzik:

Eggyel több özvegy, eggyel kevesebb fehér néger.

A The Telegraphnak adott interjúban úgy fogalmazott Costello: „Ha ma írnám ezt a dalt, tán kétszer is meggondolnám. Így nevezték a nagyapám a brit seregben – ez történelmi tény –, de az emberek ma meghallják ezt a szót, mint egy vészharangot, és olyasmivel kezdenek vádolni, ami egyáltalán nem állt szándékomban.”

Ahogy a Metro cikkéből kiderült, Costello elkezdte átalakítani a dalt, most pedig arra kéri a rádiókat, hogy ne játsszák az egykori slágert. A dal, amely 1979-ben hírnevet szerzett neki, egy történelmi kifejezés kapcsán ma közutálat tárgya lett.

A klasszikusok is változnak

Hasonlóan került a reflektorfénybe a The Rolling Stones is, amely nem játssza többé egykori slágerét, a Brown Sugar című dalt. Elvis Costello önmarcangolásával szemben azonban Keith Richards úgy hivatkozott a támadásokra, mint „panaszokra”, ami arra enged következtetni, hogy nem a panaszok mibenléte, hanem a további konfrontálódás elkerülése vette rá a zenekart arra, hogy a jól ismert nótájukat többé ne játsszák. A dal kétélű szövegezése, ami akkor sikerre vitte, ma már elfogadhatatlannak hat,

Persze nemcsak a zenei kínálatot érinti a cancel culture, a könyvek és filmek világa is ostrom alatt áll. A Winnetout például rengeteg kritika éri történelemhamisító ábrázolása miatt, annak ellenére, hogy a mű közismerten fikciós regény. A Karl May klasszikusához készült új gyerekváltozat is mozgósította az aktivistákat. A film ugyan zöld utat kapott, de a hozzá készült gyerekkönyveket kivonták a forgalomból, hogy ne legalizálják az amerikai őslakosokkal szembeni hódítás brutalitását.

Egyes szakemberek és aktivisták úgy vélik, hogy a mostani társadalmi mozgások hosszú távon elő fogják segíteni, hogy bárki felelősségre vonható legyen a tetteiért, amire eddig nem volt lehetőség, ezáltal a közszereplők és az alkotók megértik majd, mekkora hatásuk van a világra, és mekkora a felelősségük. Eközben más kutatók és médiaszemélyiségek szerint a cancel culture egyszerre veszélyezteti a demokráciát és a szólásszabadságot, amennyiben a nem támadónak szánt kifejezések, nyilatkozatok vagy alkotások miatt is számonkérik a művészeket, vagy utólagosan próbálnak kitörölni műveket a történelemből.

Vasvillával kergetni valakit

A könnyűzene több arca is megosztotta már a nagyközönséggel véleményét a cancel culture kapcsán. Dee Snider, a Twisted Sister énekese egy tavalyi interjúban a Loudwire magazinban így fogalmazott:

„Ilyen a cenzúra. De a cenzúra nagyon sokat változott. Tekintsünk vissza arra, amikor Washingtonban kellett tanúskodnom. A republikánusok és a demokraták összefogtak, hogy pórázra kössék a rock 'n' rollt. Határozottan konzervatív hozzáállásnak tűnik, ha cenzúrázni akarják a zenét... Ma is létezik cenzúra, csak a jobboldaliságból a baloldaliságba csúszott át. Jelenleg egy politikailag igen korrekt világban élünk, ahol nagyon kell figyelni, hogy mit mondunk, és kit sérthetünk meg vele.”

 A zenei világ egyik híres menedzsere, Sharon Osbourne ennél egy fokkal tovább ment:

Amikor (Will Smith) megnyeri (a legjobb színésznek járó díjat), mindenki feláll. Ebből is látszik, milyen képmutatók vagytok. Hazamentek, elmondjátok, hogy milyen elfogadhatatlan volt a viselkedése, de akkor állva tapsoltok neki. Mindig is mondtam, hogy ebben az iparágban ha az emberek pénzt tudnak belőled keresni... ha Hitler élne, ma kapna egy tévéműsort.

Hozzáteszi: „Mindenki retteg attól, hogy ha valami rosszat mond, azt valaki megszerzi és eladja. Így nem lehet élni. Nem akarom ezt.”

Természetesen a vaskos véleményeiről ismert Corey Taylor, a Slipknot énekese is megnyilvánult a témában a Rolling Stone magazinban, zárszava magáért beszél:

„Képtelenek vagyunk bármit is kezelni, ami annyit tesz, hogy nem vagyunk képesek többé a rendes kommunikációra, ami azt jelenti, hogy csak el akarunk törölni mindent, ami sz*r, közben pedig nem adunk teret a fejlődésnek. Nem azt mondom, hogy a változás sokszínűsége rossz. Sőt, azt sem akarom ezzel mondani, hogy nincs jogotok szenvedéllyel tenni a társadalmi változásokért. Amit mondani akarok, hogy találjatok megfigyelőpontokat, értsétek meg, hogy mi miért történik, mielőtt vasvillával kezdtek kergetni valakit ki****ottul értelmetlenül. Rengeteg tennivaló akad a világban, nem kell rögtön tüntetni, ha valaki meglengeti a vörös zászlót... Senki sem tökéletes. Hagyjuk abba, hogy úgy csinálunk, mintha annak kéne lennünk.”

(Borítókép: Taylor Swift 2021. november 13-án. Fotó:  Will Heath / NBC / NBCU Photo Bank / Getty Images)