Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA kosárlabda után már az építészetben is márka a Rátgéber név
További Kultúr cikkek
- Majdnem műkincségetés lett a vége, de szerencsére valaki észbe kapott
- Az ő kezükben a jövő nemzedéke, munkájuk most mégis másfajta gyümölcsöt hozott
- Az államtitkár még a Bibliát is átíratná
- Se pénz, se párbeszéd, kifakadt a 75 éves szakmai szervezet
- Az Eurimages támogatásával készül rajzfilm Szabó Magda regényéből
Ifjabb Rátgéber László tavaly végzett a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán, és voltaképpen diplomamunkájával nevezett a Média Építészeti Díj pályázatára. A fiatal mérnökkel munkahelyén, a Hetedik Műterem Kft. Bertalan Lajos utcai irodájában találkoztunk, ahonnan rá lehet látni alma materére, a Műegyetem épületére.
Palkonya a Villányi-hegység északkeleti oldalán található, szervesen a borvidékhez tartozik. Ötvenhárom présházból, pincéből álló, műemléki státusú pincesora a Villányi-borvidék egyik legszebb építészeti látványossága, az 1700-as években betelepített német nemzetiségű lakosok építették. Pincefalunak is nevezik, hiszen a domboldalba épített présházak öt sorba rendeződve kisebb falu látványát keltik.
Tervből valóság?
Nincs arról szó, hogy a pincesor elhagyatott vagy romos volna, csupán néhány foghely, illetve romos, menthetetlen állapotú épület van, az ifjú építész ezeknek a helyére képzelte el a három épületből álló tervét.
PALKONYA EGYÉBKÉNT GASZTROFALUNAK REKLÁMOZZA MAGÁT, VANNAK A KÖZSÉGBEN NÍVÓS VENDÉGLÁTÓHELYEK, PÉLDÁUL ITT MŰKÖDIK A MEGaSZTÁR-GYŐZTES TÓTH VERA ÉS FÉRJE VENDÉGLŐJE is.
Rátgéber László azt mondja, hogy a gond az, hogy a palkonyai rendezvényeknek nem a patinás pincesor ad otthont, hanem az újabb vendéglátóegységek. Az elmúlt időszakban sokszor járt Palkonyán, és a pincesort többnyire üresen találta, egyre kevesebb présház volt nyitva, látszott, hogy az állaguk romlik. Ebből merített ihletet: terve, amely már a Palkonyai Turisztikai Egyesület figyelmét is felkeltette, a pincesor revitalizációját, életre keltését célozza.
Miről is van szó tulajdonképpen Rátgéber László díjnyertes pályázatában? A fiatal építész
- elképzelt egy fogadóközpontot kerékpártárolóval, információs pulttal, mosdóval,
- valamint egy fedett-nyitott rendezvényteret, amely nemcsak a helyi rendezvényeknek lenne méltó helyszíne, hanem a hétköznapokon is kulturált körülményeket biztosítana a településre érkezőknek egy kis beszélgetéshez, borkóstoláshoz, óvná őket az esőtől. Szóval, közösségi tér lenne.
- Továbbá egy közösségi palackozóüzem is szerepel a diplomamunkában.
Kicsik lépéshátrányban
Felhívtuk a turisztikai egyesület „motorját”, Mokos Balázst, a palkonyai Mokos pincészet tulajdonosát. Mokos úr elmondta, valóban szeretne összehozni egy találkozót Rátgéber Lászlóval, mert a terve némi módosítással érdekelné. Tompos Dénessel, Palkonya polgármesterével is beszéltünk, és ő is megvalósíthatónak véli az ifjú építész revitalizációs tervét, csak a megfelelő pályázatot kell megtalálni a finanszírozáshoz.
Csodálatos lenne, ha a terveim életre kelnének, hiszen szép, szép a tervkészítés, de egy építész akkor érzi igazán úgy, hogy volt értelme a munkájának, ha életre is kelnek az elképzelései, az építészet végproduktuma maga az elkészült épület
– mondja Rátgéber László, aki utolsó egyetemi féléveiben a középület-tervezési tanszéken tanult, ahol a Hetedik Műterem főnöke, Szabó Levente a tanszékvezető, így a Hetedik Műteremnél volt már gyakornok is.
Palkonyára nem volt nehéz rátalálnia, hiszen eredendően pécsi lakos. S mivel sokat járt Villányban, a borvidéken, és számos gazdaságot látott, Palkonyán döbbenten tapasztalta azt, hogy miközben a község idegenforgalmi központ, rengetegen fordulnak meg ott, a pincesor egyre jobban lepusztul. A kis pincészetek képtelenek tartani a lépést a mamutcégekkel. Ezen próbál segíteni, változtatni.
Lepattant a palánkról
Az olvasó joggal kérdezheti, hogy a valaha volt egyik legsikeresebb magyar edző elsőszülött fia miért a kosárlabdától távol álló területen képzeli el a jövőjét, de a válasza egyszerű: a junior korosztályig játszott a Rátgéber Kosárlabda Akadémia színeiben, de miután kiderült számára, hogy nem egy Michael Jordan, inkább a tanulásra adta fejét a pécsi Babits Mihály Gimnáziumban, majd felvételt nyert a Műszaki Egyetemre:
Viszont Tomcsi öcsém jóval sikeresebb a kosárlabdában, benne van az U20-as válogatottban, és reményeim szerint szép jövő előtt áll. Ennek nemcsak édesapánk, hanem édesanyánk, a 140-szeres válogatott Csák Magdolna is örül.
Ezen a ponton felvetem neki, hogy mekkora szám – és egyben dicsőség – lenne, ha a nem éppen csodás állapotban lévő Lauber Dezső Sportcsarnok helyére az ő tervei alapján épülne egyszer egy modern aréna, de erre meg azt feleli, hogy erre még nem gondolt, igaz, az valóban az álmai netovábbja lenne. Azt mondja: „Ha ez megvalósulna, akkor elmondhatnánk, hogy a Rátgéber család két nemzedéke tette le a névjegyét Pécsett; apa a MiZo–PVSK kilenc bajnoki aranyérmével és Magyar Kupa-elsőségével, a három Euroliga-final fourral, a fia meg a csarnok megtervezésével.″
(Borítókép: Rátgéber László. Fotó: Gáll András/Index)