Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMVidnyánszky Attila válaszolt az SZFE hallgatóinak nyílt levelére
További Kultúr cikkek
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Kiderült, milyen veszteség érheti a magyar kultúrát
Vidnyánszky Attila, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány elnöke néhány napja egy interjúban beszélt arról, hogy az intézményben „janicsárképzés” folyt a két évvel ezelőtti átalakítások előtt.
A hisztéria amiatt volt, mert az egyik utolsó bázisukat foglaltuk el. (…) Akik innen kikerülnek, másik hangnemet és másik gerincet fognak képviselni. (…) A diákok áthangolása nem egyszerű dolog
– mondta az interjúban.
A sarkos kijelentésektől azonban a SZFE mostani hallgatói is elhatárolódtak a hétvégén, és azt írták: elutasítják „a művészettel foglalkozó diákok politikai alapon történő megbélyegzését”, mert az efféle kijelentések csak fokozzák azt a feszültséget, amely „a színházi és filmes szakmában kialakult az elmúlt években”.
Nem vagyunk és nem leszünk részesei semmiféle »áthangolásnak«, ami pedig a »másik gerincet« illeti, közöttünk mindenki a saját gerincéből dolgozik, úgy, ahogy az intézmény legtöbb hallgatója tette az elmúlt 157 év során
– szögezték le a levélben a hallgatók, akik azt is hangsúlyozták, hogy az SZFE-re való beiratkozással nem ideológiai tábort választottak maguknak.
Így reagált az SZFE alapítványának vezetője
Most erre reagált egy újabb nyílt levelben Vidnyánszky Attila. Azt írta: a sajtóban idézett mondatok szerinte „a szövegkörnyezetből kiragadva” láttak napvilágot, de még ezzel együtt is vállalja a mondandója lényegét.
Vidnyánszky Attila azzal folytatta – a hallgatók nyílt levelére utalva –, hogy „a nyilvánosságra hozatal manipulatív jellege természetesen riasztó, de megszokott, ugyanakkor az »elhatárolódásnak« mint polgári jellemre utaló gesztusnak örülök”. Ezután azt hangsúlyozta, hogy szerinte az, hogy a hallgatók most nyílt levélben tiltakoznak, előrelépést jelent az SZFE korábbi állapotához képest.
„Vajon korábban miért nem voltak hasonlóan markáns tiltakozások? Miért nem hallottunk aláírásokról, petíciókról, tiltakozásokról egy olyan intézmény esetében, amelyet – a modellváltást többször bíráló – Schilling Árpád úgy jellemzett, hogy »a bűn beleivódott a falakba«, vagy amelyet az átalakítással szemben ugyancsak kritikus Bodó Viktor korábban egy kuplerájhoz hasonlított” – írta az SZFE kuratóriumi elnöke, majd hozzáfűzte, hogy szerinte erre a kérdésre két válasz lehet:
a régi SZFE-n vagy féltek, vagy pedig mindenki ugyanarra gondolt – és ezek közül „mindkét lehetőség rémisztő”.
Hangsúlyozta azt is, hogy nem akarja kizárólagossá tenni a saját véleményét, világnézetét az intézményben. „Jó volna persze félreértések nélkül élni, de a hallgatói öntudat ébredése egyértelmű üzenet és visszaigazolás számunkra, akik egy szabad és magabíró egyetemi szellemiség létrehozásán dolgozunk.”
A hallgatóinknak további jó munkát kívánok tanulmányaikhoz, és azt, hogy kiállásuk legyen következetes egész pályafutásuk, életük során, és ne engedjenek a különböző politikai szándékú manipulációknak, hanem mindig lelkiismeretük szerint döntsenek
– zárta az Origóhoz eljuttatott levelét Vidnyánszky Attila.
(Borítókép: Vidnyánszky Attila 2021. június 8-án. Fotó: Karip Tímea/Index)