Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMagyar kérdéseken törik a fejüket Marosvásárhelytől Londonig
További Kultúr cikkek
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Kiderült, milyen veszteség érheti a magyar kultúrát
Bartha Álmos például olyan okos, hogy amikor annak idején a fülébe jutott, hogy az angolszász pubokban sörözésen és dartson kívül játékos vetélkedőkkel is múlatják az időt a törzsvendégek, rögtön arra gondolt, hogy ez itt is menne.
Az eredeti játék ötlete abból fejlődött ki, hogy azok a szigetlakók, kiknek második otthona a törzskocsmájuk – már a hatvanas években is voltak ilyenek –, pintezés közben hallgatták a rádióban, később meg nézték a falra biggyesztett készülékeken az akkoriban igen népszerű szellemi vetélkedőket, és kórusban kiabálták be a szerintük helyes válaszokat. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy minek ehhez a BBC, majd ők kitalálják saját kérdéseiket, és a többi már történelem.
Itt nincs telefonos segítség
Visszatérve a hazai kocsmakvíz-Grand Prix megálmodója történetéhez, Bartha Álmos elárulta az Index podcast-stúdiójában, hogy mi is a lényeg.
A nagy titok nem más, mint az, hogy ők egyszerűen szórakoztatni akarnak.
A titok másik fele is egyszerű: rengeteg ember számára nyújt kiváló szórakozást még manapság is, amikor online segítség és okostelefon nélkül, saját memóriájában halászva deríti fel, mire is emlékszik világunk apró csodáiból.
A témában eddig megjelent két könyvében – A Nagy Kocsmakvízkönyv és A Nagy Fotelkvíz – hatezer kérdést gyűjtött össze, és könnyű kérdés lenne egy arútluK-kvízben, miért is beszélgetünk most vele, hiszen az elején elmondjuk, hogy a második könyve megszületése az ok.
Azt is elárulta, hogy nyilván ő se tudja minden saját kérdésére a helyes választ, és kifejezetten sajnálja azokat, akik a versenyek előtt magolni kezdenek ahelyett, hogy játék közben töltenék fel az ismereteik hézagait.
És azt tudja, hogy?... Most szavazhat!
A beszélgetés során rengeteg izgalmas tényre fény derül. Arra például nem, legalábbis Bartha Álmos sem tudja rá választ, miért kellett 2009-ig várni, hogy Magyarországot is meghódítsa ez a kiváló agytorna, amely a szórakoztatáson kívül nem elhanyagolható hatásfokú közösségépítő funkcióval is rendelkezik.
A beszélgetésen az viszont tényleg kiderül, milyen zöldség következik abból, ha valaki felsorolja, hogy meggy, csipkebokor, pár és légy,
- milyen kocsmakvízi múltja van az egyik műsorvezetőnek,
- miért jó a nagycsalád,
- ha az eszüket is használhatják, akkor a lányok is szívesen mennek kocsmába,
- hány országban játszanak Bartha Álmos elmebajnokságában,
- felbukkan egy halvány politikai párhuzam is – persze csak viccből,
- Palika, a legendás óbudai kocsmáros és kvízmester is szóba kerül,
- továbbá végre felteszünk egy valódi kérdést is. Annyit segítünk, hogy Magyarországon is van ilyen gyár.
Aki lemaradt volna ez előző adásról, vagy újra meghallgatná, miről beszélgettünk Kovács András Péterrel, aki ezúttal nem viccelt, mert saját élete legsúlyosabb emlékeiről beszélt, az ide kattintson.
(Borítókép: Bartha Álmos. Fotó: Zöld Fanni / Index)