A magyar filmművészet is gyászolja a világsztárt

Karizmatikus, szuggesztív, erős kisugárzású színészként írja le Pörös Géza, a lengyel film nagy ismerője Jan Nowickit, akit imádtak a nézők. A december 7-én elhunyt lengyel színész erős szerepeket kapott, 

Wajda Hamvak című, a napóleoni háborúk idején játszódó filmjében például egy főhadnagyot alakít, aki azt reméli, hogy a lengyel régiók majd Napóleon segítségével nyerik vissza függetlenségüket. Pörös Géza kiemeli még Zanussi két filmjét, a Ritka látogatót (nálunk Családi élet címen futott), illetve a harminc évvel később játszódó Újralátogatás című filmet, amelyben Nowicki korábbi szerepének öregkori mását játssza. Pörös Géza Krzysztof Zanussi világa címen könyvet is írt, amelyet a Kossuth Kiadó jelentetett meg, Andrzej Wajdáról pedig Hamuk és gyémántok címmel jövőre jelenik meg kötete a Nap Kiadó gondozásában.

Ikonikus, nagy színész volt, a világszínvonalú krakkói Stary Teatr, az Öreg Színház tagja, amely társulat előadásait Fokföldtől Kamcsatkáig utaztatták

– mondja Pörös Géza, és két esetet emel ki, amikor Sir Peter Daubeny intendáns meghívására a leghíresebb londoni színházban részt vettek a Word Teather Season programsorozatában: az egyik Andrzej Wajda Ördögök-rendezése volt Dosztojevszkijtől 1971-ben, a másik a Novemberi éj, Stanislaw Wyspianski darabja 1974-ben, szintén Wajda rendezésében.

Színház és Szolidaritás

Ez a színházi aranykor a hetvenes évekre tehető, és a lengyel filmnek és színháznak Pörös Géza elmondása szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a lengyel társadalom öntudatra ébredt, és 1980-ban elindult a Szolidaritás mozgalom, amely tíz éven át kitartott, és a világtörténelmet is formálta. A krakkói színház mindig is szabadabban gondolkodott, hiszen Krakkó a három részre szabdalt lengyel területek közül az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatósága és nem a porosz vagy az orosz elnyomás alá került. Mindez segít megérteni azt is, ami ma történik a lengyel–orosz kapcsolatokban.

A film területén pedig Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete néven futott az az irányzat, amelynek képviselői azt vallották, hogy egy morálisan romlott társadalomban nem létezik szakmaiság sem. Társadalomkritikus filmek is születtek, tehát a film és a színház dialógust folytatott a nézőkkel, így öntudatra ébresztő faktor volt a lengyel társadalomban.

Lengyel alakította a magyar miniszterelnököt

Jan Nowicki erősen kötődött a magyar kultúrához, a magyar filmhez is, és nem csak azért, mert Mészáros Márta élettársa volt. Igaz, a magyar filmrendezők gyakran láthatták őt a filmgyárban, ahogy Pörös Géza fogalmaz, „szem előtt volt”, a színházi értelmiség pedig a krakkói színpadon is követte a munkásságát, és tisztában volt vele, hogy világsztár.

Nagyon sok magyar moziban játszott, Mészáros Márta Napló-filmjei és A temetetlen halott mellett Gábor Pál Kettévált mennyezet, Sára Sándor Könyörtelen idők és Xantus János Hülyeség nem akadály című filmjében is láthattuk. Olyannyira kötődött egyébként a magyar kultúrához, hogy 2006-ban megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét is.

Pörös Géza szerint külföldiként nehéz színészi feladat megbirkózni egy ilyen szereppel, hiszen a kollektív emlékezetben él egy kép a mártír miniszterelnökről, és elképzelhető, hogy az alakítást nem fogadják el. Jan Nowicki azonban lengyelként az ő nagyságához méltón, hitelesen játszotta el a magyar történelmi személyiséget.

Arra a kérdésre, hogy Jan Nowicki Hollywoodban világszinten is ismertebb lehetett volna-e, Pörös Géza úgy válaszol, hogy nincs értelme ilyen összehasonlításnak, hiszen a lengyel filmművészet nagyon jelentős, nem kisebb horderejű, mint az amerikai vagy bármelyik más ország mozgófilmtermése. A lengyel színászóriás utolsó filmjét egyébként Zanussival csinálta, az a címe, hogy The Perfect number, amelyben Nowicki egy koldust alakít.

Pörös Géza szerint az egyik legnagyobb lengyel színészt vesztette most el a világ, aki színpadon és filmen is maradandót alkotott.

(Borítókép: Jan Nowicki Mészáros Márta A temetetlen halott című filmjében)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!