Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményétHorváth László, a PajtaKult kulturális igazgatója, Laposa Julianna, a PajtaKult nagykövete, Mezei Dániel műsorvezető és a vendégük, Gerendai Károly, az ország egyik legismertebb rendezvényszervezője azt a kérdést járta körül, hogy a jelenlegi szűkösebb időszakban a csodálatosan felújított kastélyé, a fényűzésé, vagy az egyszerű, fából ácsolt, kemencével ellátott tereké-e a jövő, hol kell elképzelni a különböző rendezvényeket.
Gerendai Károly szerint remélhetőleg mindkét helyen, hiszen a lényeg az, hogy a résztvevők jól érezzék magukat, és minden közönségnek más típusú rendezvényt kell kínálni, más típusú terekben.
Nem abból kell kiindulni, hogy most a gazdasági válság valószínűleg kevésbé a fényűzésről vagy az ilyen helyek igénybevételéről szól majd az átlagember számára, hanem mindennek meg kell találni a maga helyét az életünkben.
Horváth László azt a kérdést feszegette, hogy volt a fesztiváloknak egy felfutása, az állam pedig tíz évig kényeztette a kulturális élet szereplőit, és most elérkeztünk egy olyan pontig, amikor fel kell rajzolni a kérdőjeleket, hogy melyik a jó irány. Gerendai úgy látja, hogy üres a kassza, ezért lassan nehéz azt a kérdést föltenni, hogy mit kéne tenni, mert a nincsből nem nagyon lehet mit csinálni.
A Sziget és jó néhány kulturális rendezvény alapítója szerint az állami szerepvállalás nem minden helyzetben jó a kultúrában. „Ha ez arról szól, hogy a versenyszellemet kiöli vagy gyengíti, mert úgy gondolják a szereplők, hogy nem az számít, hogy a végén a közönség odateszi-e a maga forintjait és szavaz-e egy rendezvény mellett, hanem az, hogy ki mennyire tud hozzáférni a támogatásokhoz, akkor ez bizony egy idő után azt eredményezi, hogy elkényelmesednek azok a szereplők, akik egyébként nem lenne baj, ha valamilyen versenyhelyzetben is helyt tudnának állni” – mondja Gerendai.
Mikor azt látom, hogy a fesztiválpiacon – mondjuk – 50 százalék közpénz van a rendezvényekben, akkor az bennem erősen megkérdőjelezi azt, hogy ténylegesen ennyi rendezvényre van szükség? Csak akkor él meg a rendezvények egy része, ha jelentős közpénzből tartják fönt őket, nem érdemes azt is vizsgálni, hogy mi a közönségigény, és nem csak azt, hogy mi a szervezői igény?
– teszi fel a kérdést.
Szóba került, hogy többet nem rendezik meg a VOLT Fesztivált, ami sajnálatos, de Gerendai szerint itt is azt kell tudomásul venni, hogy a hazai piacon túl sok jelen pillanatban a hasonló jellegű könnyűzenei fesztivál – a piac méreteihez képest.
„Magyarország fesztivál-nagyhatalommá vált, de nem biztos, hogy a lakosságszám vagy a fizetőképesség indokolja, hogy ennyi jó rendezvény legyen. Persze, az fájó pont, ha a mi egyik rendezvényünk elvérzik egy piaci versenyben, de azt látni kell, hogy a Covid utáni visszatérésben bármennyire is ki volt éhezve a közönség a rendezvényekre, nem egyformán oszlott el újra a rendezvények között.”
A VOLT Fesztiválnak jelentősen csökkent a látogatottsága, ráadásul voltak egyéb problémák is, amik például a helyszínváltásból fakadtak, meg a bizonytalanságból, hogy mennyit szabad költeni a jelenlegi helyzetben egy rendezvényre: 2022-ben több száz milliós veszteséggel zárt a fesztivál, és a 2023-as várható válságévben nincs nagyon realitása annak, hogy a látogatottság nőjön, és ez jelentősen változni tudjon.
A videó további részében szóba kerül, hogy
Aki lemaradt volna a PajtaKult és az Index előző adásáról, amelyben a hegedűválasztás titkaiba pillanthattunk bele, ide kattintva megnézheti.
(Borítókép: Pajtakult)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
