Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összegKevés magyar településről született 700 oldalas, kemény fedeles, hatalmas munkával létrehozott tanulmánykötet, ami olvasmányos, sok képpel elmesélt történetekben rögzítené a város kialakulásának stációit, aspektusait. A könyv olyan érdekes tanulmányok sora, amelyeket külön-külön is lehet olvasni, ha valaki a háborús évek, a színjátszás, az orvosok, sportolók és művészek jelenléte, vagy éppen egy különleges villa története érdekel.
Bognár Zoltán történésznek, a kötet szerkesztőjének ajánlásában ezt olvassuk:
Szüleimnek, akik úgy döntöttek, hogy itt nőjek fel.
A személyes kötődés talán a legjobb motiváció, hogy egy ekkora munka megszülessen, ami újszerű megközelítéssel, friss kutatási eredményeket bemutatva, közérthető formában, izgalmas történeteken keresztül mutatja be egy kivételes adottságokkal rendelkező város XX. századi fejlődését. Az elismert szakértők és szorgalmas kutatók írásait megannyi érdekes anekdota, páratlanul gazdag képanyag és korabeli tudósítások színesítik.
Aki szeretné megtudni, hogyan vált pezsgő fürdőhellyé egy kicsiny község, kik alapozták meg a hírnevét, vagy hogyan került Horthy Miklós Siófokra, az jó helyen jár, ha kezébe veszi a Siófok – XX. századi történet című könyvet. A kötetet lapozgatva egy időutazás keretében körbesétálhatunk a siófoki kikötőben, majd hajóra is szállhatunk, este beülhetünk a siófoki színházba és élvezhetjük a zajos sikerű előadások hangulatát, de ráismerhetünk a városra a könnyűzene nyári központjaként is. Akiket a komolyabb témák érdekelnek, végkövethetik a rendszerváltás sodró lendületű hangulatát is, és megtudhatják, hogy 1956 után
hogyan került egy országos szabotázsper vádlottjai közé egy Siófokon dolgozó kőolajipari főmérnök.
A kötet nem monográfia, hanem tudományos igénnyel megírt olvasmányos mű. A tíz szerző tizenöt tanulmánya tudományos igényességgel íródott, ugyanakkor olvasóbarát kivitelezésben számos korabeli írás, idézet és gazdag képanyag fűszerezi 300 fotóval és QR-kóddal megtekinthető korabeli videókkal.
Van olyan fejezet, amely Siófok területi terjeszkedéséről, a fővárosi közönséget „vigalmi negyedként” kiszolgáló szerepéről, az 1919-es Magyar Nemzeti Hadsereg siófoki főhadiszállásáról, az art deco stílusban megépített Siklós-panzió történetéről, vagy a szocialista szórakoztatásban biztos pontot jelentő állandó siófoki produkciókról szól: utóbbiak között gondoljunk csak az Országos Rendező Iroda (ORI) által szervezett Halló, itt Balaton! rendezvénysorozatra, az Illés, a Metro és az Omega koncertjeire.
A helytörténeti tanulmánykötet magánkiadásban, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre, szerkesztője a Siófokon nevelkedett Bognár Zoltán, aki történészként először a szakdolgozatát írta siófoki témában. Később a pandémia idején rászakadt szabadidejében tovább kutatott a témában (ő írta a könyvben az 1919-es eseményekről szóló fejezetet, a siófoki rendszerváltás történetét, illetve a Helytörténet az oktatásban című tanulmányt), aztán jött az ötlet, hogy egy leendő könyvhöz társakat keressen, olyanokat, akik valamilyen formában kutatták már Siófok XX. századi történetét. A település korábbi évei minden bizonnyal kitennének még egy kötetre való tanulmányt.
Számos politikai és társadalomtörténeti fordulat sem fosztotta meg Siófokot attól a bélyegtől, hogy Budapest egyfajta vigalmi negyedének tekintsék – írja kötetben Gréczi Emőke. – Népszerűsége, a hazai turisztikai iparban elfoglalt előkelő helye a fürdőélet kialakulásától, a fürdőtelep létrejöttétől számított lassan másfél évszázad alatt ennek minden áldásával és átkával sújtotta települést, és lássuk be, mindent meg is tett érte.
Gréczi Emőke rendkívül érdekes tanulmányában leírja, hogy alakult ki az egyes balatoni teleülések arculata, ami aztán a befektetőket, az üdülővendégeket és telekvásárlókat vonzotta, és hogyan alakult ebben a folyamatban Siófok vonzereje, amelynek a fővároshoz való közelsége és sekély vize játszotta a legfőbb szerepet. „Nemcsak a vonat ért le hamar, de a vonattal a pesti lapok is, erősítve a hosszabb-rövidebb időre leköltözők komfortérzetét.”
A tanulmány aztán végigveszi a „vigalmi negyed” stációit, megállapítva a végén, hogy „Siófok tehát minden időben, a fürdőtelep keletkezésétől ugyanaz a hosszú, kellemes tengerpart és nagyvilági mulatóhely volt, csak a divat és a zene változott idővel”.
(Borítókép: Németh Kata / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
