A Magyar Nemzeti Galéria 2016-ban negyven darab ismeretlen képet talált a XX. század egyik legjelentősebb festőjétől, Vaszary Jánostól a saját raktárában. Ezek közül most huszonnégyet a velük párhuzamba állítható, már ismert alkotásokkal együtt a nagyközönség is láthat a múzeum Vaszary. Az ismeretlen ismerős című, 2023. január 15-ig tartó időszaki kiállításán.
Csupa olyan képről van szó – írja a Válasz Online –, amely felfedezéséig teljesen ismeretlen volt a művész életművének kutatói előtt is, és egy kivétellel kiállításon sem szerepelt soha: nem nagyon láthatta még őket senki magán az alkotón és feleségén kívül, mert egyenesen a több mint nyolcvan éve halott festő műterméből érkeztek.
A szenzációs felfedezés körülményei meglehetősen különösek. A Magyar Nemzeti Galéria szakemberei évek óta dolgoznak a múzeum tervezett költözésének előkészítésén, hiszen a galériának előbb-utóbb mennie kell a Budavári Palotából az épület átfogó rekonstrukciója miatt. A raktárak kiürítése a Szabolcs utcai OMRRK (Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ) átadásával már megkezdődhetett.
Egy múzeumi költözés mindig évekig tartó, hatalmas, aprólékos munka, és felér egy teljes gyűjteményi revízióval:
ki kell pakolni a raktárakat, egyenként kézbe kell venni az összes műtárgyat, ellenőrizni a leltárkönyveket, újra lefényképezni minden darabot, megállapítani, hogy szükség van-e restaurálásra, korrigálni az adatbázisok hibáit. A hazai múzeumi raktárak állapotát ismerve az sem meglepő, hogy egy ilyen munka során történnek felfedezések. Amikor végre hozzá lehet férni ahhoz a szekrényhez, amelynek kulcsa utoljára az 1992-ben nyugdíjba ment özv. Kovácsnénak volt meg, akkor jönnek a meglepetések. Ez történt a Magyar Nemzeti Galéria egyik alagsori raktárának kipakolásakor is 2016-ban.
A portál beszámol róla, hogy egy képekkel megrakott Dexion-állványzat mögött a muzeológusok észrevettek egy fal felé fordított szekrényt. Lepakolták az állványt, lebontották a szekrényt teljesen eltakaró polcrészt, majd megfordították a bútort. A belsejében két vászontekercset találtak, amelyek pecséttel lezárt spárgával voltak összekötve, és a külsejükre valaki tollal ráírta: VASZARY. A tekercsekből aztán egyenként húsz-húsz Vaszary-olajfestmény került elő, többségük jól kivehető, jó minőségű és kiváló művészi kvalitású alkotás.
De hogyan kerülhettek a képek a bezárt szekrénybe? A Válasz Online beszámolója szerint Vaszary János 1939. április 19-én halt meg, 72 éves korában. Hagyatékát özvegye, Rosenbach Mária (Mimi) gondozta, aki 1942-ben szintén elhunyt, és végrendeletében férje egész művészeti hagyatékát a Szépművészeti Múzeumra hagyta. Minden bizonnyal a két most megtalált tekercs is ebben volt, de nem tudni, hogyan sodródott el a többitől. Az ötvenes években a tekercseket a leltárban még számontartották, de nem göngyölték ki: a múzeumban vélhetően
a tekercsek megérkezése óta nem érdekelt senkit, hogy mégis milyen képek lehetnek a piszkos vászongöngyölegekben.
Vaszary János egyike a XX. század legismertebb festőinek. Már életében sok alkotása közgyűjteménybe került. Legutóbb 2007-ben rendezett nagyszabású életműkiállítást a Magyar Nemzeti Galéria. Művei rendszeresen felbukkannak aukciókon, és pont egy kései Vaszary-festmény, az 1938-ban festett Alassiói strand volt a Virág Judit Galéria idei karácsonyi aukciójának kiemelt tétele: ez egyben a festő életműrekordját is megdöntötte, mivel 165 millió forintért kelt el.
(Borítókép: Kovács Tamás / MTI)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
