Egy hely, amely folyamatosan reagál a világra, és formálja a jövőt

A dizájn alapvetése, hogy nézzük az embert, figyeljük meg, hogy adott helyzetben – munkavégzés, szabadidő – milyen szükségletei, igényei vannak, amelyekre technológiai eszközökkel vagy szolgáltatásokkal reagálni lehet. Már nemcsak tárgyakat és eszközöket tervezünk, hanem folyamatokat is. Minden olyan élményt, kapcsolódást, amit egy ember a foglalkozása során vagy egyéb tevékenységei közben megtapasztal, a dizájn segítségével alakíthatunk, javíthatunk – válaszolt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora arra a kérdésre, hogy mi a dizájn szerepe ma.

Arra, hogy mi mindent jelenthet ez a gyakorlatban, skandináv példát hoz.

„Finnországban magas fokú és autentikus hagyományok részét képezi a tárgykultúra, ezalatt akár az épített környezetet, akár egy pohár tervezését is érthetjük. Vegyünk egy finn egészségügyi központot, ahol a páciensek inkább állva várakoznak, amíg a rendelésre szólítják őket. Az egészségügyi központ vezetése ezért felkér egy finn dizájncéget, hogy a problémát orvosolva tervezzenek kényelmesebb bútorokat, amely a speciális környezetnek az összes igényét kiszolgálja. A cég megköszöni a megrendelést, felméri a helyzetet, majd egy hónappal később visszatér a megrendelőhöz és bemutatja a koncepcióját, ami leginkább arról szól, hogy az emberek azért nem használják a bútorokat, azért nem mernek leülni, mert nem látják át, hogy milyen folyamatban szólítják őket rendelésre.

A bútorokkal tehát nincs gond, bár újakat is szívesen terveznek, de azt javasolják, hogy a folyamatokat kell átgondolni, azok legyenek átláthatóak, legyen egyértelmű az emberek számára: hogyan tudnak regisztrálni, megfelelő módon sorra kerülni, és ennek megfelelően nem ugrásra készen, hanem nyugodtan, ülve várakozni. Ezt hívják szolgáltatástervezésnek. Egy dizájner tehát nem csak a tárgyak vagy látványelemek megtervezéséért felel, hanem az egész rendszert átgondolja, az egész folyamatot megtervezi.”

Az emberi létet szolgálni

A mi egyetemünk széles portfólióval rendelkezik; a klasszikus dizájn szakokon túl művészeti képzés is folyik. Minden egyes területen az ember áll a középpontban. Alapvetésünk, hogy nem rövid távú megoldásokkal, hanem hosszú távú, az emberi létet szolgáló lehetőségekkel próbálunk operálni, ami azt is jelenti, hogy nemcsak az embert nézzük, hanem a környezetét is, hiszen természetes közegünk megóvása is feladatunk

– fogalmazott Fülöp József.

Alapképzésen animáció, designkultúra, építőművészet, formatervezés, fotográfia, médiadesign, tárgyalkotás, tervezőgrafika, textiltervezés szakok közül választhatnak a jelentkezők, de az egyetem idén angol nyelven is indít új mesterképzéseket. A már futó fotográfia MA és az Interaction Design MA mellett Animáció MA és Formatervezés MA képzéseket is angolul hallgatnak a diákok szeptembertől. Ez utóbbi mesterprogram keretében indul a Smart Mobility specializáció, mely a XXI. század mobilitási kihívásaira ad felelős válaszokat, itt születnek a jövő járműveit, közlekedését formáló koncepciók.

Az angol nyelven induló animációs mesterképzés a filmrendezőképzésen túl videogame- és immerzív történetmesélés-specializációkat kínál majd. Az utóbbiban a diákok a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiák működésével, eszközeivel ismerkedhetnek meg, ezeken a platformokon elérhető produkciókat hoznak majd létre. Megtanulhatják, hogyan lehet ezt az újfajta történetmesélési módot jól használni a szórakoztatóiparon túl a mentálhigiénés területen vagy a jövő a turisztikai iparában.

„Látható, hogy a XX. század nagy tévedése volt, hogy rövid távon az emberi fogyasztást próbálta meg kiszolgálni. Ennek a következményeivel mi és az utódaink is szembesülünk. A fiatalok érzékelik ezt, nekünk pedig hitelesnek kell lennünk, hogyan segíthetjük őket abban, hogy tevékenységükkel óvják és ne rombolják természetes környezetünket. A hallgatókat nemcsak a tervezői, művészeti pályára készítjük fel, hanem arra is, hogy felelősségteljes, gondolkodó és cselekvő részesei legyenek a mindenkori közösségeiknek, társadalmuknak.

Az egyetemünk fontos feladata tehát, hogy a jövővel is foglalkozzon. Olyan alkotókat, tervezőket, művészeket akarunk képezni, akik a hivatásukat úgy gyakorolják, hogy ne csak magukra és az alkotásra figyeljenek, hanem azoknak a hatására is. Illetve az alkotáshoz való muníciót, témát – akár problémamegoldásról, akár egy művészeti alkotásról van szó – úgy fedezzék fel, hogy pontosan tudják, érzékeljék azt, hogy hol élnek, milyen közegben vannak, azoknak milyen résztvevőik vannak, és azokra reflektálva – közvetve vagy közvetlenül – próbáljanak segíteni rajtuk” – mondta a MOME rektora.

Decemberben országos, egyedülálló erdőtelepítő akciót jelentett be az intézmény: három nemzeti parkkal összefogva az ország három pontján közel félszáz hektáron ültetnek új erdőket, melyek felnövekedve lehetővé teszik az egyetem károsanyag-kibocsátásának semlegesítését. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány által kezdeményezett program a képzésbe is beépül, melyben az egyetem hallgatói is aktív szerepet vállalhatnak.

Hogyan választunk ma jövőt?

Akik hozzánk jönnek, alkotó emberekké akarnak válni.

Ezzel egy olyan életpályát választanak, amelyen tudják, hogy egy speciális tervezői, művészeti tevékenység alapvető tudásbázisát, eszközrendszerét, mesterségét kell elsajátítaniuk” – fogalmaz Fülöp József. Olyan tehetséges jelentkezőket várunk, akik érzik magukban ehhez a készséget és képességet. Sokakban él a tévhit, hogy „a MOME-ra úgysem lehet bekerülni, akkora a túljelentkezés”.

Nos, Fülöp József rektor szerint mindenkinek érdemes megpróbálni, mert sok esetben épp a felvételi folyamat alatt derül ki, hogy adott jelentkezőnek nagyon is itt a helye, bárhonnan jöjjön is! Kiemeli, hogy az intézménynek rendkívül alapos, többfordulós, készségeket és képességeket vizsgáló felvételi rendszere van. Nemcsak azt nézik, hogy kinek mennyire magas szintű a rajztehetsége, hanem azt is, hogy kinek milyen az attitűdje, mennyire képes másokkal együtt dolgozni, együttműködni. Mennyire képes másokkal kommunikálni, a kreatív ötleteit nemcsak láthatóvá tenni, hanem előadni is.

„Azt mindig elmondjuk nekik, hogy egy rögös pályára lépnek, de ha azon előre tudnak haladni, akkor iránymutató, lényegi dolgokat felmutató, összefüggéseket megjelenítő szerepük lesz. És bárhol, bármilyen közegben fognak dolgozni, a tehetségük, aktivitásuk meghatározza majd a közösségüket. Arra tanítjuk őket, hogy folyamatosan fejlesszék, képezzék magukat, mert olyan világot élünk, amiben folyamatosan jelentkeznek újfajta technológiák, melyek alakítják az alkotói folyamatokat, segítik azokat. Gyűjtögessék a tapasztalataikat, hogy a majdani meghatározó, akár vezető szerepkörben jól tudjanak majd teljesíteni. És azt is szeretnénk elhinni, hogy ezek az emberek,

akik itt diplomát szereznek, nemcsak érzékelni fogják, hogy a világ hol tart, hanem kicsit abban is szerepük lesz, hogy merre menjen tovább

– mondta.

Az idő szűkössége miatt az egyetemi évek alatt nem lehet mindent begyakoroltatni a hallgatókkal, de egy gondolkodásmódot át lehet és kell adni, ami két pilléren nyugszik. Az egyik annak a szemléletnek a magas szintre fejlesztése, hogy folyamatosan reagálni kell a világra, és az új jelenségeket kontextusba kell helyezni. A másik az élethosszig tanulás. A kettőnek van egy harmadik együtthatója, ami egy olyan motivált személyiség, aki képes saját magát ebben az egész rendszerben aktív, cselekvő módon elképzelni.

A MOME építész szakán például minden elsős évfolyam egy-egy nyarát azzal tölti, hogy néhány héten keresztül egy kis vidéki közösség vendégeként épít valamit az adott településen. Hidat, pajtát, bármit, ami fontos része lesz a helyi közösségnek. Így a hallgatók megtanulják, milyen az, amikor valaki a két kezével, fizikai körülményeket is megélve tud alkotóvá válni. Ezek az építészek olyan projektben is részt vesznek majd az egyetemi évek alatt, ami inkább urbánus léptékű, egész városrészek lakhatási és megélhetési problémáit is vizsgálja. Többek között ilyen jellegű diplomamunkákat készítenek.

„A cél az, hogy megismerjék a való világ minden egyes szegletét és önmagukat is, ami azért fontos, mert mindannyiuk életében lesz majd olyan, több motivációt, több lendületet és mondanivalót igénylő korszak, amelyben igazán ki tudnak teljesedni. És a felkészülést erre az egyetemi élet, egyetemi közösség sokban tudja segíteni” – fogalmazott a rektor.

Felmerül a kérdés, hogyan, mennyire határozza meg egy felsőoktatási intézmény gondolkodását, hogy a jövőben a munkaerőpiacon milyen kompetenciákra, készségekre lesz szükség, és hogyan építi be mindezt a működésébe a MOME.

„A felmérések azt mutatják, hogy azok a kompetenciák, képességek lesznek leginkább keresettek, amelyek egyébként egy alkotói életmódnak az alapvetései. Az IT- és a gazdasági szektorban azok a képességek értékelődtek fel az elmúlt időszakban, amelyek a mi területeinknek úgymond ősi járulékai: a kreativitás, a kommunikációkészség, a másokkal való együttműködés, a csapatban való munka. Megpróbálni olyan szemlélettel tekinteni a környezetünkre, az előttünk álló feladatokra, ami kilép a megszokott perspektívából, és máshonnan, innovatívan közelíti meg azt.

Aki nálunk kezdi meg a tanulmányait, diplomaszerzés után olyan eszköztárral fog rendelkezni, amellyel másoknak is tud segíteni. Olyan kreatív ember lesz, aki bármilyen szituációban – munkahelyén, hétköznapi élethelyzetekben – nagy valószínűséggel olyan ötletekkel tud majd előállni, amely a turbulens jelenünkben és a meghatározhatatlan jövőben a saját maga és környezete számára is hasznára válik” – fogalmazott Fülöp József.

Az angol nyelven indított képzésekről egy korábbi írásunkban részletesen is beszámoltunk.

Az egyetem kifejezetten fontos feladatának tekinti, hogy kövesse a piac működését, tendenciáit, hiszen így világosan kirajzolódnak az együttműködési lehetőségek is. Nemzetközi felmérések alapján kijelenthető, hogy erős az összefüggés egy vállalat üzleti teljesítménye és dizájnérettsége között.

A MOME Innovációs Központja pont ezért idén már második alkalommal indítja el „A dizájn szerepe az üzletben” kutatását, mely a közép-kelet-európai régió vállalatainál méri fel a dizájn szerepét.

„Az egyetemünknek oda kell figyelni, hogy a környezete – akár a piac, akár más társadalmi vetületek vagy részek – hogyan működik és milyen igények vannak. A piaccal való együttműködésünk kétirányú; egyrészt próbáljuk azt a lehetőséget kihasználni, hogy a jelenen túl a jövőbe is tekintünk. Másrészt hogyan tudunk olyan megoldásokat felkínálni, esetünkben főleg a magyarországi versenyszférának, hogy legyenek felkészültebbek, legyenek versenyképesebbek a dizájn eszközrendszerének segítségével.

Próbálunk segítő, felvilágosító és gyakorlati szempontból is használható megoldásokat mutatni. Ami azért is fontos, mert ezek a vállalkozások olyan versenyben vannak, amelyben ha a dizájnt, mint tevékenységüket, termékeiket, saját magukat fejlesztő eszközrendszert nem használják, akkor lemaradásba kerülnek” – mondta a rektor.

Ismerjék meg a közeget

„Azt tapasztaljuk, hogy a mi fiataljaink kreatív, kritikus közösséget alkotnak, nem csak a ma kérdéseinek megoldására, hanem a holnap kihívásainak stratégiai meghatározására keresik a válaszokat. A nálunk tanulók védett körülmények között találkozhatnak piaci helyzetekkel: kísérletezhetnek, játszhatnak, adott esetben hibázhatnak is, majd azt felismerve, elemezve, a tanulságokat összegyűjtve újrakezdhetik a feladatot” – mondta Fülöp József.

Rámutat, hogy a hallgatók számára ez azért fontos, mert megtanulhatják azt a kommunikációt, amit egy vállalati közegben, vagy saját vállalkozásukban a vállalati megrendelőkkel kell majd folytatniuk. Megtapasztalhatják, hogyan legyenek meggyőzőek, hogyan sajátítsák el azt az érveléstechnikát, amely működőképes a piaci szférában. Látják azokat a folyamatokat, amelyek egy koncepció megszületésétől egy prototípus elkészüléséig vezetnek. Adott esetben egy piaci termék létrejöttének folyamatát tudják végigkísérni.

A piaccal úgy próbálunk együttműködni, hogy közös értékek és érdekek mentén egyenlő partnerek legyünk. És a hallgatóink közben megismerjék azt a közeget, amelyben később ők munkavállalóként, partnervállalkozás vezetőjeként vagy szabadúszó tervezőként működni fognak

– foglalta össze.

Az egyetem vállalati együttműködéseire az egyik legjobb példa, az immáron már 20 éves partnerség a Mercedes-Benzzel, amit az intézmény idén ősszel egy különleges kiállítással ünnepelt. A MOME Mobility Design Lab júliusi ünnepélyes avatóján Gorden Wagener, a Mercedes-Benz vezető tervezője kijelentette: nagyon büszke a közös munkára, a hallgatók munkáiban tükröződik a kampusz megújulása, a fiatalok pedig professzionális koncepciókat tettek le az asztalra, ahogy szerinte a MOME-n lenyűgöző a digitális tervezés színvonala is.

Egy szinttel feljebb

A MOME 2019-ben átadott új, Zugligeti úti kampusza regionális szinten is egyedülálló műhely- és stúdiókapacitást biztosít az itt tanulóknak. A kivételes felszereltségű műhelyek és eszközparkok kísérletezésre, prototípusok fejlesztésére és kivitelezésére is alkalmasak, a diákok itt találkozhatnak a legfrissebb technológiákkal. Mit jelent ez a lehetőség a Z generáció számára, mit várnak a tanulásélménytől azok a kamaszok, akik még most tervezgetik, hogy milyen pályára lépjenek?

A kézzel való alkotói tevékenység közben ugyanazt a flow-élményt, vagyis áramlásélményt élhetjük át, mint amikor valamilyen technológia segítségével alkotunk

– mondta Vekety Boglárka pszichológus az Indexnek. Hozzátette: a két dolog annyiban más, hogy amikor valamit kézzel készítünk, tanár vagy mentor hiányában az önszabályozás mechanizmusa bekapcsol.

„Ekkor saját magunkra támaszkodhatunk és a saját önszabályozásunkon múlik, hogy bele merünk-e vágni egy nehezebb feladatba, amely a képességszintünktől eggyel feljebb van. Ez csupán a saját önszabályozási mechanizmusainkon múlik” – fogalmazott a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport, az ELTE Neveléstudományi Intézet munkatársa.

Más a helyzet, amikor a műhelyben egy mentor is jelen van, aki biztathatja a fiatal alkotót, tervezőt, hogy meghaladja a saját képességeit. A flow-élmény egy kellemes, jó és belsőleg is motivált élményt adja, hogy összeolvadjunk azzal a tevékenységgel, amit végzünk, mondta a szakember.

„Amikor a technológia segítségével alkotunk, a szoftver akár a mentor szerepét is be tudja tölteni, mert tudja monitorozni, hogy egy adott alkotói tevékenységben milyen képességszintjeink vannak, és olyan segédeszközökkel láthat el, hogy éppen meg tudjuk oldani a feladatot. Kihívás legyen, de ne keltsen szorongást” – magyarázta.

A technológia integrálása a tanulásba, illetve a képzések megújítása nagyban megnövelheti a motivációt a tanulásra, állította a pszichológus.

„A ma és a jövő kamaszai már óvodáskoruktól kapcsolatban vannak a technológiai eszközökkel. És már egészen kis korukban átélhetik ezt a kellemes flow- vagy áramlatélményt, amikor egybeolvadnak azzal a feladattal, amit a technológiai eszközökön keresztül végeznek. Ez lehet akár egy számítógépes játék is. És az, hogy ők átélik ezt az élményt, nagyban motiválhatja őket arra, hogy egy olyan pályát válasszanak, ahol ugyanúgy használhatják a technológiát és átélhetik ezt az áramlatélményt. Ezáltal belsőleg is motiváltak lesznek arra, hogy az adott feladatot, munkát végezzék, és az adott pályán maradjanak” – mondta Vekety Boglárka.

Ez a szerkesztőségi tartalom a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem támogatásával jött létre.

(Borítókép: MOME)