Véget ér az álom, bezár a magyar találmányok kiállítása

Egy év nem sok, addig sem maradhat nyitva a Millenáris Parkban 2022. február 15-én megnyitott kiállítás. Már csak hat nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a – kiállítás tervezői szándéka szerint elsősorban felső tagozatos és középiskolás – közönség még megtekinthesse a magyar feltalálókat és világhíres magyar innovációkat bemutató Álmok Álmodói 20 című kiállítást. Bár eredetileg is időszaki kiállításnak tervezték,

A 6000 négyzetméteres épületben a kiállítás három tervezőjével, Bogár Róberttel, Kabdebó Zoltánnal és Varga N. Dániellel tettünk még egy utolsó sétát, hogy személyes útmutatásuk, illetve helyszíni fotók segítségével bemutathassuk: a magyar kreativitásnak az idő múlása sem szab határokat. (Erre utal, hogy a Semmelweis Ignác innovációjával kezdődő orvoslás és élettudományok blokkba, a kiállítás megnyitását követően került be a bemutatott anyagok közé Karikó Katalin, az mRNS-vakcina kifejlesztője.)

A kiállítás 1,5 kilométernyi sétaút

A nagyszabású kiállítás tervezése még 2021-ben, a Covid-járvány időszakában kezdődött azzal az igénnyel, hogy a szakmai kuratórium által egy hatalmas táblázatban összeállított, több mint 6000 magyar innovációról szóló tudományos tartalmat a tervezői csapat hat fő témacsoportra bomló, mégis egy egységet alkotó óriásdíszletbe foglalja bele.

Ezek bejárására érdemes kellő időt rászánni, mert a közel 1,5 km-es sétaút végigjárása és az egyes innováció pontok áttekintése akár egy egész délutánt is igénybe vehet.

A kiállításnak helyet adó csarnokot az elmúlt évben teljeskörűen felújították, a félipari környezet és a hatalmas belmagasság azonban nem minden esetben jelentett előnyt a belsőépítészek számára. Azt ugyanakkor lehetővé tette például, hogy Besenyei Péter műrepülő  Corvus Racer 540 gyorsasági repülőgépét jól látható módon kifüggeszthessék. 

A kulisszák között haladva érdekes felismerésekre ad lehetőséget, hogy a köztudottan magyarokhoz köthető – és természetesen ki is állított – golyóstoll, Rubik-kocka, Ford T-modell szentháromsága mellett milyen egyéb technikai vagy épp orvostudományi fejlesztésekben érhető még tetten a magyar leleményesség. Ami a Millenáris egykori Ganz-üzemcsarnokában nem csupán a kiállított tárgyakban és bemutatott kutatási eredményekben, hanem magában a tárlat belsőépítészeti ötleteiben is visszatükröződik. Például annak az Ikarus-busznak a  koncepciójában, amely nemcsak a magyar formatervezők tehetségét dicséri, de a félbevágva kiállított sárga, magaspadlós darabjában is, melynek utastere egyben átjáró folyosó is a magyar formatervezők blokkja felé.

Bezáródó álmok

A kiállítás emeleti szintjének egy pontjáról szinte teljes egészében áttekinthetővé válik a már említett hat tematikus blokk, mely látványában egységbe foglalja az amúgy egymással csupán a találékonyság fogalma révén kapcsolódó nagy tudományterületeket.

A különböző gyógyszerek és hatóanyagok tömegének bemutatása végül egy hatalmas gyógyszeresdoboz formájában került a látogatók elé, melyben a szétcsavarható gyermektenyérnyi pirulákban volt elrejtve olvasható egy-egy magyar fejlesztésű gyógyszer neve. Az ötletek megvalósításának nemcsak a költségkeret és a csarnok adottságai szabtak határokat, de a gyermek látogatók esetleges túlzott kíváncsisága is. Ezért maradt el végül a Semmelweis-féle boncasztal körül csordogáló vízből a mindannyiunk által jól ismert klóros fertőtlenítő a maga jellegzetes szagával, hiszen gondolni kellett arra is, mi lesz, ha valaki megfürdik benne.

A mostanival azonos nevű, de megjelenésében lényegesen statikusabb Álmok álmodói kiállítás óta is rengeteg új innováció született. A tervezőcsapat reményei szerint ezek bemutatása segíthet feledtetni a 2002-ben korrupciós kontextust kapó és vállalhatatlan körülmények között bezárt akkori kiállítást, pontosabban az ottani értékes tartalmakra rakódó méltatlan részkörülményeket. A kettő közti kapcsolatot csupán a 2001-es tárlat megálmodójának, a 2010-ben elhunyt Wermer Andrásnak a tiszteletére kialakított sarokinstalláció hivatott kifejezni. 

Az infokommunikációs blokk mutatja legpontosabban, hogy milyen robbanásszerű fejlődés zajlott le az elmúlt 20 évben. A mágnesszalagoktól a CD-lemezeken át egészen a már nem is kézzelfogható, digitális felhőbe feltöltött adatállományig egyre kisebb információhordozók teszik ezt jól érzékelhetővé. Az alkotói koncepció szerint éppen ezért ezt a kiállítást is egy lineáris folyamat időbeni kimetszéseként érdemes értelmezni.

Tervezőként Bogár Róbert úgy véli, hogy az összegyűjtött és bemutatott gyűjtemény jelentősége, adatállománya és edukatív hasznossága miatt érdemes lenne – akár vidéken – új helyszínt találni a számára, s ha volna rá lehetőség, állandó tárlatként megtartani.

(Borítókép: Németh Kata / Index)