Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAz egyik legdrágább kortárs festő műveit nézhetjük meg Balatonfüreden
További Kultúr cikkek
- Egyre nagyobb az őrület, már 300 ezer nézőnél jár a Futni mentem
- Meghalt a Benjamin közlegény és A királyné nyakéke rendezője
- A lányt elsiratták, pedig meg sem halt
- Egy forradalmár felesége lerántja a leplet a magyar történelem eddig félreismert évtizedeiről
- A Transparency Internationalhez fordulnak az egyik legnagyobb magyar botrány ügyében
Bak Imre művészetére az elmúlt években kiemelt nemzetközi figyelem irányult: festményei a közelmúltban a londoni Tate és a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményébe kerültek, művészetéről fontos áttekintést adott Hajdu István monográfiája (2003) és a Paksi Képtár Aktuális időtlen. Egy életmű rétegei című tárlata (2016).
Életművének közelmúltbeli korszakairól azonban (a 2003-as monográfia megjelenése óta) nem született áttekintés. A balatonfüredi tárlat ezt a hiányt igyekszik pótolni.
A kiállítás címe a művész által az elmúlt években gyakran használt sokértelmű képcímet idézi,
amely egyszerre utal a formák helyzetére, az életmű (át)alakulása során létrejövő újabb és újabb konstellációkra, illetve azokra az egzisztenciális helyzetekre, amelyek a változást motiválták.
Az utolsó tárlat a halála előtt
Bak Imre a magyarországi neoavantgárd legfontosabb alkotói közé tartozott, életművét szinte a kezdetektől meghatározta a hard-edge festészetből kiinduló geometrikus képalkotás. Lépésről lépésre haladva keretezte újra és értelmezte át következetes gondolatmenetként kibomló festészetét, a hatvanas években a festészet utáni absztrakció (post painterly abstraction), a hetvenes években a konceptuális művészet, később pedig egy posztmodern képiség kontextusában, írja Fehér Dávid művészettörténész, a kiállítás kurátora.
A 2000-es évektől Bak geometrikus festészetét egyre inkább meghatározták a digitális látványok impulzusai és a posztmediális képiség. A Vaszary Galéria kiállítása első alkalommal tekinti át a 2004 és 2022 között alkotott sorozatait, bemutatva az életmű alakulását.
A tárlat egyes szekciói az életmű 2004 utáni szakaszainak főbb műcsoportjaira fókuszálnak, bemutatva, miképpen tért vissza Bak művészetében a geometrikus absztrakció és a figuratív asszociációk jelentéstani játéka, mennyiben jellemzi az újabb alkotásokat a hard-edge festészet és a digitális allúziók kettőssége, illetve a metafizikai terek érzéki vibrálása, miképpen gondolta újra Bak a (geometrikus) festészet hagyományait és saját motívumkészletét.
A kiállítás Bak Imrével szoros együttműködésben jött létre, és ekként az utolsó tárlat, amelynek létrehozásában a művész személyesen közreműködhetett. A kiállítás a Vaszary Galéria és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program közös projektjének keretében megvalósuló sorozat első kiállítása.