Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Podcast
- Kultrovat podcast
- az almafa virága
- szűcs dóra
- sütő andrás
- nari nguyen
- vietnám
- romantikus film
Egzotikus szerelem háború idején a béke földjén
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Szűcs Dóra leszögezte, hogy ez a két idősíkon játszódó történet ízig-vérig romantikus film, nem véletlenül időzítették a bemutatóját február 14-ére, Valentin-napra.
Két idősík
A történet egyik szála napjainkban játszódik. Megérkezik Magyarországra egy vietnámi lány – őt alakítja Nari Nguyen –, akiről kiderül, hogy a nagyapját keresi. Ebben egy fiatal fiú, Koltai-Nagy Balázs segíti.
A történet másik idősíkja a hetvenes éveket eleveníti fel, amikor is Sütő András találkozik egy Budapesten tanuló kedves vietnámi lánnyal (Dzhuliya Lam).
A vietnámi háború idején a valóságban is sok diák érkezett hozzánk az amerikaiak ellen harcoló országból, akiknek szigorúan tilos volt túl szoros személyes kapcsolatot kialakítaniuk a helybéliekkel. Miután az egyetemi képzés akkor is legalább öt évig tartott, ezt a tilalmat könnyebb volt megszegni, mint betartani, amiből aztán bonyodalmak származtak, a film története is eszerint alakul.
Vietnámi romantika
A játékfilm ötlete György Leának, a film vezető producerének köszönhető, aki már három dokumentumfilmet is forgatott Vietnámban, és sorra futott bele olyan helybéliekbe, akik erősen kötődtek Magyarországhoz.
Nari Nguyen édesapja a vietnámi rendszerváltás idején tanult Magyarországon, tehát ő már legálisan itt maradhatott a diploma után. Nari itt született, itt járt iskolába, de tartja a kapcsolatot vietnámi felmenőivel is, hiszen ez az ázsiai kultúra nagyon fontos része.
Sütő András elmesélte, hogy bár ő még nem élt a hetvenes években, nagyon élvezte a filmben megelevenedő hetvenes évekbeli környezetet, ami édesapja fiatalkorát idézi. Arról nem is beszélve, mekkora kaland volt számára vietnámi kollégákkal dolgozni, bár a kinti forgatáson ő pont nem vett részt. Arra is büszke, hogy az első olyan filmben játszhatott, amely egy uniós ország és Vietnám koprodukciójában készült.
A beszélgetésen szó esik még arról is, hogy
- mit gondolnak Vietnámban a magyarokról;
- miért döntöttek úgy, hogy egy vietnámi lány keresi a felmenőit, nem pedig fiú, bár spoilermentesen nem tudták elmesélni, milyen okok miatt gondolják úgy, hogy a lányokkal több a bonyodalom, mint a fiúkkal;
- kit játszik a Petőfi-filmben a másik férfi főszereplő;
- milyen kapcsolatban áll egymással a film két vietnámi–magyar főszereplőjének családja;
- milyen volt az eltérő kultúrák találkozása egy intim jelenetben;
- mekkorát lehet álmodni egy rendezőnek, ha végre nem független filmet csinál.
Aki lemaradt volna arról, miért és hogyan támadt fel az HBO MAX-ról eltűnt Besúgó-sorozat, vagy újra meghallgatná, miként számolt be az örömhírről a sorozat atyja, Szentgyörgyi Bálint és két kiváló szereplője, Borbély Richárd és Hermányi Mariann, az kattintson ide.
(Borítókép: Zöld Fanni / Index)