Évekig játszott jazzt, bárzenét, s miközben ez az alacsony, vézna és kopasz emberke nyomta a mollokat és dúrokat, a lelke mélyén nagy színészként látta magát. Louis de Funès a példa arra, hogy 164 centiméteresként is lehet óriás, igaz, ehhez rendesen ki kellett várnia a sorát.
Bár ma már az egyik legnagyobb francia nevettetőként tartják számon, a nevét spanyolosan kellett ejteni. Ennek oka egyszerű: spanyol nemesi családba született. A neve ennek megfelelően meglehetősen hosszú:
Louis Germain David de Funès de Galarza.
Harmadik napja tartott az első világháború, amikor 1914. július 31-én megszületett, és csak a második világháború utolsó évében kapta meg első szerepét egy olyan film forgatásakor (Jean Stelli: La Tentation de Barbizon), amelyben angyalok és ördögök küzdenek az emberi lelkekért. A vézna, kopasz és alacsony Funès a paradicsom portását alakította.
Talán ez a szerep is arra predesztinálta őt, hogy az ezt követő évtizedekben mintegy százharminc filmben és száznál is több színpadi előadásban kapjon szerepet. Köztük a számára nagy áttörést jelentő, 1958-as Horgász a pácban és az 1964-es A Saint-Tropez-i csendőr és a Fantomas című filmben.
Pályafutása alatt két becenevet is kapott:
S valóban: mimikája egészen sajátossá tette őt, grimaszaival olyan sok érzelmet tudott megjeleníteni, amire csak kevesen képesek. A kisember nagysága lényének mélyéről fakadt, ettől maradt mindig hiteles: akkor is, ha komédiában játszott, és akkor is, ha szerepe szerint esendő, drámai karaktert alakított.
Élete nagy vágya az volt, hogy megfilmesíthesse Molière A fösvény című művét, s bár a sors ezt ugyan megadta neki, nagy sikert nem aratott vele. Három év múlva pedig, 1983. január 27-én egy második szívroham véget vetett földi és filmes pályafutásának. Hatvannyolc évet élt.
Az első infarktust még 1975-ben túlélte, de ezt követően már visszafogta alkotói és komikusi kedvét. Orvosai tanácsára csöndesebb, visszahúzódóbb életet élt, ám ez mit sem von le abból a teljesítményből, amit az utókornak örökül hagyott.
Ezzel a kvízzel a franciák nagy nevettetőjére, Louis de Funèsre emlékezünk. Most tesztelheti tudását, vajon mennyire ismeri a komikust, aki szó szerint a szívét-lelkét beletette abba, hogy a nézők jól érezzék magukat.
A játék lezárult.
(Borítókép: Louis de Funés a Saint Tropez-i csendőr film forgatásán. Fotó: Sunset Boulevard / Getty Images)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
