Újabb történelmi film készült, de vajon jobb, mint az Aranybulla?

A február elsején bemutatott Lovakon, nyergekben a Válasz Online cikke szerint a történelmi ismeretterjesztésnek végre azt a szintjét hozza, amit a néző és a korszak megérdemel. „Ez az első rövidfilm a 10. századról, amit szakkutatók és hagyományőrzők közösen készítettek, és amiben a publikum valóban történelmi hűséggel megelevenedő honfoglaló harcosokat láthat” – írják, hozzátéve, hogy „míg a milliárdos költségvetésű Aranybullát a történelemtanárok nem nagyon tudják majd órai demonstráción használni, a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, a Pázmány Régészettudományi Intézet és az Ásatárs Kft. századannyiból forgatott közös munkáját biztosan”. A lap szerint a lényeg nem a pénzben, hanem a szemléletben van.

A hitelességet erősíti a leletpontosan megalkotott, műanyagmentes – kizárólag fából, szaruból és ínból készült – reflexíj és a hasonló alapossággal készült többi felszerelés, illetve sok más közt az a felismerés, hogy a vesszők hogyan „működnek”, ha heggyel felfelé vannak a tegezben. „Úgy használhatók a leggyorsabban. Bárhogy is égett a szemünkbe régebbi képekről, e kor harcosai bizony nem a hátukon, nem tollal felfelé és nem húszasával hordozták a nyílvesszőket.”

Animáción a hírhedt hadi stratégia

A film megrendelője az ELKH Magyar Őstörténeti Kutatóközpont és a PPKE Régészettudományi Intézet volt, gyártója a Digitális Legendárium. Az elmélet (régészet, történetírás) és a gyakorlat (reenactment, történelmi újrajátszás) képviselőinek együttműködése az utóbbi öt-tíz évben jutott el arra szintre, hogy ezt a filmet így le lehessen forgatni. A 28 perces rövidfilmben nincsenek fikciós jelenetek, csak a megelevenített múlt, narrációval kísérve.

Hasonló, bár több korszakról szóló kezdeményezés volt a 2021-es Regnum fest, az első filmes seregszemle a 10-11. századdal foglalkozó, európai színvonalon dolgozó történelmi életmód-rekonstruktőrökről, írja az portál. Ott a megközelítés és a feladat is más volt (az ember, a „hagyományőr” volt fókuszban), az átfedés a Digitális Legendárium projektjével mégis nagy: mindkettőben közreműködött a Magyar Történelmi Íjász Társaság, a Keleti Szövetség, a Nyugati Gyepűk Pajzsa és a Zengő Nyíl Történelmi Íjász Iskola és Kísérleti Régészeti Műhely – ezek azok a szervezetek, amelyek komolyan és hitelesen foglalkoznak ezzel a korszakkal.

A Lovakon, nyergekben című alkotásban az összes fontos kellékről meg tudják mondani, melyik sírból vagy más régészeti feltárásból származó lelet alapján készült. Érdekes és látványos elme a rövidfilmnek a korabeli vaskohászat, illetve a honfoglalás körüli magyar hadi stratégia bemutatása. Az előbbit Thiele Ádám „Bucavasgyúró”, a BME-n doktorált anyagtudomány-specialista jóvoltából láthatjuk, a hadi stratégiát pedig animáció mutatja be.

Valószínűleg minden néző fejében él valamifajta kép a tettetett visszavonulásról és a vérszemet kapó ellenség csapdába csalásáról, a helyzet azonban – mint a filmből kiderül – egyáltalán nem volt ilyen egyszerű. Az ellenféllel valóban el kellett hitetni, hogy győzött, ha pedig lépre ment, valóban meg kellett semmisíteni. A 899-es brentai csata megjelenítése sallangmentes és azonnal érthető elmagyarázása mindennek

– írja a lap.

„A film pont abban a ligában tud majd a legjobban teljesíteni – véli a portál –, ahová a kritika által egységesen utált Aranybulla – vagy korábban A pozsonyi csata – is nevezett: oktatási, tanórai segédanyagként, hosszas és száraz magyarázatokat váltva ki letisztult, de nagyon korszerű látvánnyal.” Szerintük a mintaadás felfelé húzhatja a családi programként népszerű várjátékok, történelmi táborok, sportok és más rekreációs programok színvonalát. „Az elmúlt években a Regnum fest és a Lovakon, nyergekben húzott egy vonalat, ami alá ezentúl nem érdemes menni. Sem a korszakról szóló filmkészítésben, sem a hagyományőrzésben.”

(Borítókép: Digitális Legendárium / YouTube)