2024. június 21. 15:00
Szlovákia 1
Ukrajna 2
Düsseldorf Arena II. forduló
2024. június 21. 18:00
Lengyelország
Ausztria
Olympiastadion II. forduló
2024. június 21. 21:00
Hollandia
Franciaország

Országos botrányt keltett a 74 éves író házassága

F  IR19680310011
2023.02.18. 05:39
Arról, hogy a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Róza, akiről mindenki le akarta beszélni, milyen vasmarokkal tartotta kézben Jókai Mór írói pályáját, sokat tudhatunk, ám az kevésbé ismert, hogy az író időskorában sem hallgatott senkire, csak a szívére, amikor feleségül vette Nagy Bellát. A korszak legtermékenyebb írója 1825. február 18-án született Komáromban, születésnapján kvízzel emlékezünk rá.

A forradalom kitörésének napján, 1848. március 15-én este a Nemzeti Színház a Bánk bánt játszotta, Gertrudis szerepében Laborfalvi Rózával. Ezen az előadáson, pontosabban még előtte, a színfalak mögött találkozott először a színésznő a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral, akit azonnal elbűvölt Laborfalvi Róza (született Benke Judit) mások által is megörökített búgó hangja.

A kapcsolatot a színésznővel, akinek ráadásul volt egy házasságon kívül született gyermeke (Benke Róza), Jókai barátai, köztük Petőfi is ellenezte, aki nem átallott még Jókai anyjánál is áskálódni ez ügyben, ő pedig valószínűleg ennek hatására tagadta ki a házasságkötéskor mindössze 23 éves fiát (később, 1850-ban, amikor látta, hogy a felesége mennyire kiállt Jókai mellett, segítette őt bújtatni is a forradalom után, visszafogadta).

A cselédeknek nem szabad énekelni

A magyar irodalom és Jókai sokat köszönhet Laborfalvi Rózának. „Ez az asszony ébren tartotta hiúságát, acélozta munkakedvét, nem engedte se elcsüggedni, se elbizakodni. Zsarnoka volt, aki uralkodott felette és jó szelleme, aki piedesztált építgetett alája – írja Mikszáth Kálmán a Jókai Mór élete és kora című művében.

Róza gondja mindenre kiterjed, hogy jó sima papírja legyen, mert csak simára szeret írni, jó tolla, jó tintája, a látogatók elé ő megy ki, egy detektív éles szemével vizsgálja meg s kérdezi ki, mit akarnak s aztán elutasítja, ha csak nem okvetlenül szükséges, hogy beeresztessenek. A cselédeknek nem szabad énekelni, az ajtókkal nem szabad zörögni, mert az úr ír.

Még a mákot is a szomszédban töreti meg, nehogy a mozsár döngése Móricot zavarja. Ír és egyre ír. Este vagy délben mulatságnak felolvassa felesége előtt, amit írt, az beleszól s megjegyzései folytán igazit rajta, kihúz egy mondatot, hozzátenni javasol egy másikat s együtt gondolkozik férjével, hogy mi legyen a folytatás.”

Laborfalvi Róza igyekezett férjét a hasán keresztül megfogni, jól is főzött, és az otthonukat is a konyhai szenvedélynek rendelte alá. A zongorán ecetesüvegek álltak, a sárga selyemdíványon paradicsomot érleltek, a svábhegyi villa pompás szalonjában szabadon mászkáltak a tyúkok, libák. Jókainé még malacot is nevelt, amit este bevitt a hálószobába, selyempaplannal bevackolta, és tejeskávéba mártogatott zsemlyével etette.

Amikor a felesége 1886-ban meghalt, Jókai fogadott leányával, Jókai Rózával (aki Laborfalvi Róza lányának, Benke Rózának a lánya) és annak férjével együtt beköltözött a Bajza utcában álló művészházba. Lánya mindent elkövetett, hogy apja életét derűssé és boldoggá tegye. Nem is gondolta senki, hogy ez a nyugodt öregkor még tartogat fordulatokat.

74 évesen feleségül vette a húszéves Nagy Bellát

1897 tavaszán azonban bekopogtatott Jókaihoz egy fiatal lány, aki előadta, hogy színésznő szeretne lenni, szülei nehéz anyagi helyzete azonban nem teszi lehetővé, hogy a színiiskolai tandíjat kifizessék neki. Arra kérte az írót, hogy hallgassa meg, s ha arra méltónak találja, támogassa a művészi tanulmányaiban.

Nagy (Grósz) Bella aztán Jókai segítségével bejutott a Nemzeti Színházba, de tanárai nem látták benne az elhivatottságot. Ekkor az író elintézte, hogy a lány Rákosi Szidi iskolájában képezhesse magát tovább. Az író hívta fel a lapok figyelmét is a lányra, s a család egyre inkább attól tartott, hogy több is van közöttük, mint pártfogói kapcsolat. Jókai Róza az író követésére magándetektívet akart fogadni, és gondnokság alá kívánta helyezni az apját, aki azonban nem hagyta magát eltántorítani, és 1899 őszén elvette Bellát feleségül, majd utazgatni kezdtek szerte Európában.

Fogadott lánya nem véletlenül tartott a jövevénytől, mert Jókai végül őt kitagadva ifjú feleségét tette meg kizárólagos örökösének. Az író 1904. május 5-én, hetvenkilenc éves korában halt meg. Nagy pompával temették el, ravatalánál I. Ferenc József király is megjelent. Születésnapján most ön is tesztelheti, mennyit tud a nagy mesemondóról.

A játék lezárult.

(Borítókép: Jókai Mór. Fotó: MTI)