Félmilliárd forinthoz közelíthet a hétvégén megvehető Csontváry-kép ára

A beszélgetés elején Kelen Anna elmesélte, hogy a művész korai korszakában készült, Teniszező társaság című festményről Csontváry első biográfusa, Lehel Ferenc is „piciny, bájos” festményként tesz említést. Ez a két jelző pontosan illik erre a képre, bár ritkán fordul elő Csontváry művei kapcsán.

A festmény a harmincas évekbeli felbukkanását követően hat évtizeden át valahol a Felvidéken „bujkált”, majd a kétezres években került újra Magyarországra.

Azóta egy magángyűjtő tulajdonában van, de több kiállításon is szerepelt.

Mivel ezt a művet is megvásárolhatja bármely szerencsés és igen jómódú műpártoló a hétvégi Art and Antique nevű  rendezvényen a Bálnában, nem érdektelen, hogy milyen mélyen kell érte zsebbe nyúlni.

Kelen Anna természetesen nem árulta el a pontos összeget, viszonyítási alapként viszont megemlítette, hogy 

A művészettörténész rengeteg érdekes szakmai titkot árult el Csontváry életműve kapcsán, többek között azt is, hogy az okostelefonokat jóval megelőzve igyekezett 360 fokos panorámában megörökíteni az erre kiválasztott tájat.

Csontváry mellett olyan klasszikus nagymesterek, mint Pál László, Mednyánszky László, a töretlen népszerűségű Scheiber Hugó, Vaszary János vagy Nádler István munkái is megcsodálhatók – és akár meg is vehetők – ezen a hétvégén.

A fiatal művészettörténész arról is mesélt, hogy bár Csontváry életműve viszonylag részletesen feldolgozott, még most is van arra esély, hogy valahonnan – talán épp az 1945-ben a Vörös Hadsereg katonái által elhurcolt és még mindig orosz területen lappangó magyar műtárgyak közül – egyszer csak felbukkan egy eddig nem ismert vagy eltűntnek hitt remekmű.

Szakmai pályafutása során élt már át kisebb-nagyobb csodákat. Így emlékszik például arra, amikor Amerikában bukkantak rá a húszas-harmincas évek egyik kiemelkedő magyar művésze életművének meghatározó darabjaira. Azóta tíznél is több hasonló kvalitású festménye került elő és haza a tengerentúlról.

A beszélgetésen szó esett még arról is:

• miért kerül egy értékes műtárgy árverésre, és miért adják el máskor megszabott áron,

• mi vihet rá valakit arra, hogy eladjon egy birtokában lévő Csontváry-képet,

• hogyan jelennek meg ezen a kis méretű, korai képen a későbbi hatalmas művekben is tetten érhető művészi gesztusok,

• milyen legendák és mítoszok övezik Csontváryt,
• miért tartja fontosnak az Art and Antique kiállítást és művészeti vásárt, ahová az egész országból összegyűlik a magyar művészeti szcéna színe-virága, és
• miért veszélyes egy galerista számára a gyűjtőszenvedély.

Aki lemaradt volna az arútluK előző részéről, vagy újra meghallgatná a beszélgetést Rényi Ádámmal, aki egyebek mellett novellista, beszéd- és drámaíró, az kattintson ide.

(Borítókép: Kelen Anna. Fotó: Nagy Tamás / Index)