Aki tényleg békét akar, az ne a háborúra készüljön – mondja a történész

A professzor elmondta: ötödik alkalommal rendezik meg a nemzetközi konferenciát, ahol a háborúról, a járványokról, éghajlatváltozásról, globális migrációról és a mesterséges intelligenciáról tartottak előadást a témák legnevesebb külföldi szakértői, ezúttal Veszprémben. Az UNESCO MOST Téli Egyetem idei eseményeire nagy számban érkeztek a világ minden tájáról az érdeklődő egyetemisták.

Senki se hallgatott a katonára

A háború témájában Sir Richard Shirreff brit tábornok, a NATO európai egységeinek volt helyettes parancsnoka tartott előadást. 

Szinte csak abban tévedett, hogy korábbra jósolta a katonai konfliktus kirobbanását. A tábornok, aki 2013-ban vonult nyugdíjba, behatóan ismerte a putyini Oroszország viszonyait és a NATO-gépezet működését, és jelezte is parancsnokainak, hogy valamit tenni kéne.

Miszlivetz Ferenc kiemelte: Putyin elnök a kétezres évek elején többször is részt vett NATO-eseményeken, és határozottan kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága a vörös vonal, amelynek átlépését nem engedheti meg. A történész maga is megnézte az akkori dokumentumokat, és úgy látja, hogy gyakorlatilag nem válaszoltak Putyinnak.

A tábornok értékelését nem vették komolyan, sőt jó néven se, így írt egy regényt, amelyben a fiktív szálakhoz igen sok valóságból építkező elemet társított.

Ez a történet is azt jelzi vendégünk szerint, hogy a fejlett nyugati világ gyakran nem képes, vagy nem szeretne alkalmazkodni a valóság kihívásaihoz. Nem gondolja, hogy összeomlik a civilizációnk, de tény, hogy egyre jobban csökken az akciórádiusz.

A tábornok személyesen is elmondta Veszprémben, hogy változatlanul kritikus azzal, ahogyan nyugaton kezelik a krízist, de jelenleg ő is úgy véli, nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával, mert az egyértelműen az agresszor győzelmét eredményezné.

A történész ma is tanulságosnak gondolja Bibó István kiváló tanulmánykötetét az 1970-es évekből, melyben a nemzetközi döntőbíráskodás bénultságát elemzi. A múlt századi példák – Ciprus, Izrael, Palesztina és Írország legújabb kori története – alapján is megérthető, hogy miért szánták rá magukat az oroszok az Ukrajna elleni támadásra. Miszlivetz Ferenc szerint egyszerűen azért, mert megtehették.

A beszélgetés több érzékeny témát is érintett. Vendégünk elmondta, hogy

• miért kellene változtatni a világszervezetek szerkezetén,
• miért hallgatnak a szörnyűségekről azok is, akik elszenvedői voltak,
• mit jelent a nagypolitikában a cowboymentalitás,
• hogyan segíthetnek a számítógépes játékok a traumafeldolgozásban, a történelem mélyebb megismerésében,
• milyen kapcsolatban van a szabadság és a mesterséges intelligencia,
• miért látja a globális civil szerveződésekben a megoldás lehetőségét.

Ha lemaradt volna az előző arútluK podcastról, vagy újra meghallgatná, mit mesél egy titokzatos Csontváry-festményről Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze, kattintson ide.

(Borítókép: Miszlivetz Ferenc. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

x