Lángra lobbant a vita – újra egymásnak feszül az Opera és a Táncművészeti Egyetem
További Kultúr cikkek
- Bemutatták Alec Baldwin westernfilmjét, amelynek forgatásán lelőtte az operatőrt
- Rácz-Gyuricza Dóra összegyűjtötte nyerő receptjeit
- 12 milliárd forintot ér a váratlanul előkerült műalkotás
- Ezek a tárlatok voltak idén a legjobbak
- Egy diáklány szexuális zaklatással vádolja a tanárát, pedig az csak segíteni akart neki
2023. március 17-én jelent meg az Index kultúra rovatában egy interjú a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) rektor asszonyával, Fodorné Molnár Mártával. A beszélgetésben többek között szó esett arról, mekkora problémának véli a rektor asszony, hogy a náluk végzett növendékek arra kényszerülnek, hogy elhagyják az országot, és külföldön próbáljanak szerencsét, mert itthon nem tudnak elhelyezkedni.
Ahhoz, hogy a hallgatók kiteljesedjenek, és elérjék azt a szintet, amire a tehetségük predesztinálja őket, nélkülözhetetlen az a munka, ami az együtteseknél vár majd rájuk a koreográfusokkal való együttműködésük során. Ami viszont szomorú, hogy ez a kiteljesedés sok esetben nem Magyarországon következik be. Számomra hihetetlen, hogy olyan hallgatók, akik a Drezdai Operában, a Bécsi Staatsoperben, a Béjart Ballet Lausanne együttesnél, Oslóban vagy az észt operában megfelelnek, azokat vagy be sem hívják a Magyar Állami Operaházba megnézésre, vagy nem ajánlanak nekik szerződést
– meséli Fodorné Molnár Márta.
Akkor az Opera főigazgatója, Ókovács Szilveszter korábbi kijelentéséről is kérdeztük a rektor asszonyt, miszerint: „a hazai táncképzés immár huzamosabb ideje képtelen évente 5-6 olyan profi balettművészt kiképezni, aki magyar, és aki klasszikusban is erős, és aki otthon képzeli a karrierjét”.
Fodorné Molnár Márta az állítást valótlannak találta,
azzal érvelve, hogy a náluk végzett hallgatók kilencven százaléka képes elhelyezkedni a szakmájában. Ezért sem érti, hogy a teljesítmény, amely nemzetközi viszonylatban magas színvonalnak számít, itthon miért nem képes táptalajra lelni, miért van az, hogy mikor a kormányzat politikája azt sulykolja, hogy Magyarországon elsősorban a magyaroknak kell munkát adni, akkor egy állami szervezet miért nem szeretne mégsem nemzetközi versenyeket sorban nyerő, végzős hallgatókat alkalmazni.
Kérdeztük az Operaház frissen induló képzéséről, melyről pedig csupán annyit mondott, hogy „nem lehet a Magyar Táncművészeti Egyetem professzionális képzését egy amatőr, fizetős tanfolyammal összehasonlítani”.
Nyílt sisakos harc
Ezen kijelentések után a Magyar Állami Operaház kommunikációs osztálya közleményben fejezte ki véleményét Fodorné Molnár Márta gondolatairól. Nyilatkozatukat alább közöljük:
Az Opera nem tartja szerencsésnek és célravezetőnek sem, ha egyik állami intézmény a sajtóban állít valótlanságokat a másikról. A Magyar Táncművészeti Egyetem rektora ismeretlen okból nyitná újra a szakmai vitát, amelyet pedig az Operaházba őt ősszel meginvitálva nyugvópontra sikerült juttatni. Az Opera a maga részéről továbbra is örömének ad hangot, hogy az MTE növendékeit sikerül előadásain felléptetni, hogy év végi vizsgáit az intézmény az Operaházban tudja tartani, hogy jelmezkölcsönzésben is méltányosan segíthet, és hogy saját Balettintézetének hétéves működése során több mint 20, versenyeken is sikeres növendéket emelhetett át saját soraiba az MTE, dacára a most is lesajnált, állítólag »amatőr« operaházi képzésnek.
Hozzáteszik:
„A Magyar Állami Operaház köszönetet nem vár, viszont az újabb támadást visszautasítja. Ha az egyetem vezetésének további problémái lennének az intézményt segítő Operával, ismételten készen állunk a közvetlen tárgyalásokra. Addig továbbra is szeretettel várjuk Európa egyik legjobb balettegyüttesének színpadi próbáira is az MTE esetlegesen érdeklődő egyetemistáit, oktatóit.”
(Borítókép: Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátékának próbája a Magyar Állami Operaházban 2023. február 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)