További Kultúr cikkek
- Hiába próbálták többen meggyőzni, nem hitte el, hogy vége a háborúnak
- Izzik a levegő a sztáríró körül, most a magyar kiadója is megszólalt
- Meghalt Nagy Ervin, filozófus, újságíró
- Krasznahorkai László: Orbánék szerint dicsőséges a történelmünk, de az csak vereségekből áll
- Meghurcolták, megalázták, megtörni mégsem tudták Janovics Jenő igazgatót
Ahogy az Artisjus szerzői jogi egyesület MTI-hez eljuttatott statisztikájából kiderül, tavaly már jobban állt a hazai zeneipar szénája, mint előtte, a koronavírus-járvány idején. Közlésük szerint összesen 8,67 milliárd forint jogdíjat fizettek ki, amelynek 52,16 százaléka, 4,52 milliárd forint jutott a magyar zenékre és 47,84 százalék a külföldi dalokra.
Mint írták, 273 millió forint járt a hazai szerzőknek a nemzetközi zenei streamingelhangzásokra, ami háromszoros növekedés 2021-hez képest. A közlemény szerint 2022-ben minden korábbinál több, 18 414 hazai szerző részesült jogdíjban, amit az egyesület azzal magyaráz, hogy
egyre pontosabban lehet beazonosítani a kisebb elhangzási adatokat, másrészt az online szolgáltatóknál az alacsony hallgatottságú szerzemények esetén is megtörténik a jogdíjak beszedése és kifizetése.
Ahogy megfogalmazták, a néhány évvel ezelőtti felmérések szerint a hazai zenészek jövedelmének egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a többi a fellépési díjból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise-termékek eladásából származik.
A szerzői középosztályban 1675 szerző foglalt helyet tavaly, ők azok, akik az egyhavi átlagbérnél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát. 2022-ben 112 szerzőnek sikerült havonta megkeresni a hazai átlagbért, közülük 36-an ennek legalább dupláját vitték haza havi szinten.
Az átlagbér legalább egyötödét 638-an kapták meg havi szinten a jogdíjak után.
Az Artisjushoz tavaly 1338 új szerző regisztrált, az újonnan belépők csaknem fele, 46 százaléka 30 év alatti szerző, ám kevesebb dal is született, mint 2020-ban, amikor rekord dőlt.
A szerzők tavaly 19 844 új dalt regisztráltak, ezek többségét a pop (17,2 százalék), a rock/metál (16 százalék) és az elektronikus zene (13,1 százalék) stílusba sorolták be. A dzsessz esetében tízéves távlatban most először haladta meg az összes mű 5 százalékát az idesorolt szerzemények száma.
A rádiókban legtöbbet játszott harminc magyar dal esetében dalonként átlagosan 3,7 szerző, a legtöbb online jogdíjat termelő szerzeményekre pedig átlagolva 3,5 fő jutott tavaly. A 2022-ben bejegyzett új dalok között szerepel az eddigi legtöbb, összesen 37 ismert magyar dalszerző közös munkája, a dalszerzők napja alkalmából megszületett Ez a dal mindenkié.