Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMRudolf Péter: Legyünk hagyománytisztelők és közben csináljunk mellé valamilyen kuriózumot
További Kultúr cikkek
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Kiderült, milyen veszteség érheti a magyar kultúrát
- Meghalt Kalmár Márton szobrászművész
Az interjú elején Rudolf Péter arról beszélt, hogy a jelenleg zajló háború, és az, hogy a világ önmagával is harcban áll, vagy éppen a mesterséges intelligencia önállósodásában rejlő veszélyek, felerősítik a színház szerepét. Mint mondta, egy színházigazgató számára mindig nagy kérdés, hogy mire invitálják a nézőt egy-egy darabnál:
szórakoztatni, a világban megtapasztalt bajt elfeledni; vagy szembenézni a nehéz kérdésekkel, és reagálni rájuk.
„Egy összetett előadás jó esetben mind a kettőt tudja, de egy ekkora színházban sokszínűnek kell lenni. Az összes igazgató előttem ugyanezekkel a problémákat találta szembe magát, hiszen a Vígben ezer, a Pesti Színházban [a Vígszínház kamaraszínházában – a szerk.] több mint ötszáz embert kell leültetni estéről estére” – mondta Rudolf Péter az Infostartnak, hozzátéve:
A program összeállításában van szellemiség, valamiféle humanista szellemiség, ami így fellengzősen is hangozhat, de nagyon fontos, hogy egyszerre legyünk hívogatók, ezért nagy címekkel is operáljunk, közben tegyünk mellé kuriózumokat.
Kitért arra is, hogy a Vígszínház új, 2023–2024-es évadát is ennek szellemében igyekeztek összeállítani. „Házi szerzőjük”, Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabját Mohácsi János viszi színpadra, ami a rendezőre jellemző színes kavalkádot ígér az igazgató szerint. Mindeközben a Pesti Színházban is egy kortárs magyar darab készül, amelyben a színészek improvizálnak, saját élményeiket osztják meg maguk között, és Székely Csaba ír ebből színdarabot Kalandfilm címmel.
A Vígszínházban december 9-én mutatják be a Pinokkiót is. Rudolf Péter elmondta, hogy ennek a darabnak már tavaly már nekifutottak, de „a gazdasági helyzet miatt óvatosságra intették” őt. A darab a Presser Gábor–Sztevanovity Dusán zeneszerzőpáros közreműködésével készül, Keresztes Tamás rendezésében.
Ez olyan összetett és gyönyörű, az emberiség által egyik legkedveltebb történet, amiben bár vannak fájdalmas pillanatok, olyan összetett mese, amely a családok minden egyes tagját megtudja érinteni. Ez is a célunk
– mondta a darabról Rudolf Péter.
Ezenkívül a Pesti Színházban Hegedűs D. Géza Peter Shaffer Amadeusát is bemutatja ebben az évadban. „Nagyon fontos művészi kérdéseket boncolgat a darab, amivel mi nyilván mindig szembe találjuk magunkat: mit kell kezdeni a zsenivel, hol éri meg kompromisszumot kötni, mi a viszony a zsenihez, mit jelent a környezetében lenni, alkotni? Szegény Shakespeare-kortársak erről sokat tudnának mesélni, ha nem a zene világából hozunk példát” – fejtette ki e darabról beszélve az igazgató.
A „nagy cím”, pedig, amire az igazgató szerint bizony szükség van, Friedrich Schiller Ármány és szerelem című műve lesz,
amit január 15-től próbálnak majd a Vígszínházban David Doiasvili rendezésében. „Széles, romantikus és expresszív előadása számítok. David Sirálya máig megy, és nagyon fontos találkozás volt ez a társulat minden tagja számára” – mondta.
A pesti színházban Carlo Goldoni A hazug című vígjátékát is bemutatják még Horváth Csaba rendezésében. Mint Rudolf Péter mondta, a Házi Színpadon régi szokásuk, hogy kortárs, de mindenképp magyar darabot visznek színre, ezt most is tartják.
Ez a lényeg, egyszerre legyünk hagyománytisztelők és közben csináljunk mellé valamilyen kuriózumot
– fogalmazott az igazgató.