Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Azóta, hogy 2022 augusztusában kiírták a pályázatot a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára, eltelt csaknem háromnegyed év, és a dalszínháznak még mindig nincs új vezetője. Ilyen hosszú kinevezési folyamatra nemigen emlékeznek a kulturális élet szereplői, és ez az ex lex állapotra hajazó helyzet megviselte az összes pályázót, beleértve a reménykedő új aspiránsokat és az újrapályázó jelenlegi főigazgatót, Ókovács Szilvesztert is,
akinek béna kacsaként egyben kellett ez idő alatt is tartania az intézményt, miközben az egész eljárás az ő menesztéséről szólt.
Közben számos intézmény élén megtörtént az újraválasztás, a Nemzeti Színház vezérigazgatója Vidnyánszky Attila maradt, a Ludwig Múzeum igazgatója Fabényi Julia – ezekben a kulturális intézményekben nem folyt olyan hosszútávfutó verseny a kinevezésekért, mint az Operaházban.
A pályázók tehát a mai napig bizonytalanságban vannak, az eredményt – ami a bírálóbizottság javaslata alapján egyértelműnek látszik – addig értelemszerűen nem lehet biztosra venni, amíg azt Csák János kulturális és innovációs miniszter ki nem hirdeti. A bizottság tagjai múlt kedden személyesen találkoztak a tárcavezetővel, és ismertették azt a korábbi álláspontjukat, amit az Index is megírt:
az utolsó fordulóba a tizenegy pályázóból hárman kerültek be, közülük egyhangú szavazattal Kesselyák Gergely karmestert javasolták főigazgatónak.
Mindemellett nemzetközi tapasztalataival Miklósa Erika operaénekes és Vadász Dániel kulturális menedzser is segítheti az Operaház működését, bár külföldi kapcsolatoknak Kesselyák Gergely és Rost Andrea operaénekes sincs híján – utóbbi szintén pályázott a főigazgatói posztra, de nem került az első háromba.
A miniszternek 2023. május 27-ig kell eredményt hirdetnie, de miután hazatér ázsiai útjáról, a határidő letelte előtt már nem sok ideje marad arra, hogy meghallgassa a lehetséges jelöltet. A döntést várhatóan a jövő hét közepén hozza nyilvánosságra: a végeredmény valószínűleg nem tér majd el a bizottság javaslatától, hiszen a nagy tekintélyű grémium – soraiban egy operához értő volt kulturális miniszterrel, Rockenbauer Zoltánnal – első, alakuló ülésén maga Csák János erősítette meg, hogy a bírálóbizottság véleményére fog támaszkodni.
A színfalak mögött azonban talán még ennél is érdekesebb dolgok történnek. Rektorválasztás előtt áll a Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) is. Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én lejár a zeneművészeti egyetem élén – ott a szabályok szerint két ciklusnál tovább senki nem vezetheti az intézményt –, az SZFE rektori széke pedig Rátóti Zoltán 2023. április 18-i lemondása óta betöltetlen.
A Zeneakadémia élére a napokban kell kiírni a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak a pályázatot. Mint azt korábban megírtuk, a rektori pozícióra Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója biztosan pályázik, hiszen erről nyilatkozott is, de információink szerint Kelemen Barnabás hegedűművész is beadja a pályázatát, és időközben kiderült, hogy Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes is aspirál a pozícióra, aki a kultura.hu-n azt mondta: a nemzetközi színtéren talán az a leggyakoribb, hogy egy belső ember lép előre, „hiszen így olyasvalaki lesz a rektor, aki közel állt a vezetéshez, belelátott az intézmény működésébe, és megtapasztalta a napi gyakorlatot – így a leggördülékenyebb az átmenet, nem sínyli meg a változást az egyetem”.
Információink szerint egyébként – az Operaházhoz hasonlóan – többeket megkerestek, hogy jelentkezzenek a Zeneakadémia élére, de ők nem vállalták a megméretést.
A rektorhelyettes szavai utalhatnak arra, hogy akár „külsős” rektort is kaphat az intézmény, ugyanakkor a jelenlegi vezetés szeretné tartani magát a korábbi gyakorlaton alapuló szakmai normákhoz. Az egyetem szenátusa nem mellesleg nemet mondott az egyetemi modellváltásra – ami a legnagyobb konfliktust a Színház- és Filmművészeti Egyetemen okozta –, ezért szálka a kormányzat szemében, és így az anyagi forrásaik is megcsappantak.
Egy rektori pozícióhoz korábban komoly feltételeknek kellett megfelelni, csak a – két nyelvvizsgát is magába foglaló – tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanárok lehettek az intézmények vezetői, ez a kinevezési gyakorlat azonban 2011 óta folyamatosan puhult.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény hatálybalépése óta főiskolai vagy egyetemi tanár kinevezésére már a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), művészeti területen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), sporttudományi területen pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is tehet javaslatot. Ebben a törvényben még az szerepel, hogy az említett szervezetek az egyetemi tanári cím adományozásával kapcsolatos javaslatuk elkészítése előtt beszerzik a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szakértői véleményét, és a MAB értékelheti a jelölt oktatói, tudományos, illetve művészeti, sporttudományi eredményeit. „Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést” – áll a 2011-es jogszabályban.
A törvény 2014-es módosítása szerint a sporttudományi felsőoktatásban a PhD-fokozattal egyenértékű lett az olimpiai érem – így lehetett a Testnevelési Egyetem rektora Mocsai Lajos, ezért ez a törvénymódosítás lex Mocsaiként került a köztudatba. Ugyanezen elv szerint a művészeti felsőoktatásban a Kossuth-díj vált a doktori fokozattal egyenértékűvé.
A tudományos fokozat és az egyetemi tanárság azonban két külön dolog, egy rektori cím elnyeréséhez pedig mindkettőre szükség van. Mocsai Lajos vagy Vidnyánszky Attila professzorrá nyilvánításához még Áder János köztársasági elnök segítsége kellett, a Magyar Közlönyben 2022. december 19-én megjelent módosítás azonban átvágta ezt a gordiuszi csomót.
A professzorsághoz már nem kell semmi, kizárólag Kossuth-díj.
„A művészeti felsőoktatásban az egyetemi tanári munkaköri cím adományozására és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásra vonatkozó […] feltételeknek megfelel az adott művészeti területen kifejtett művészi munkássága miatt Kossuth-díjban részesített oktató. A cím adományozásával kapcsolatos javaslathoz ebben az esetben a rektornak nem szükséges beszereznie […] szakértői véleményt a MAB-tól” – szól az új szabályozás.
Információink szerint a Vashegyi György által vezetett Magyar Művészeti Akadémia segítségével a Kossuth-díjas Keller András és Kelemen Barnabás egyetemi tanári (professzori) kinevezése – gyorsított eljárásban – jó úton halad, így nem lesz akadálya annak, hogy megpályázzák a rektori széket. A tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítást így nevezhetjük lex Kellernek vagy lex Kelemennek is. Keller András egyébként korábban – részben – éppen azért keveredett konfliktusba a zeneművészeti egyetem szenátusával, és hagyta ott az intézményt, mert nem volt doktori fokozata.
Az egész üggyel kapcsolatban leginkább Kodály Zoltán szavai az iránymutatók. „Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint az, hogy ki az Opera igazgatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik. (Néha még a jó is.) De a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene szeretetét” – idézik tőle azóta is előszeretettel az ének-zene tanárok, legalábbis akik még megmaradtak. A Zeneakadémia utánpótlása további súlyos probléma, amivel előbb-utóbb szembe kell nézni, mert anélkül Operaház sem lesz.
A törvényi változás a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság honlapján is nyomon követhető, az egyetemi tanári pályázatok elbírálásának folyamatát ismertetve például rendre visszatér a „kivételt képeznek az MTA, MMA, MOB és a magán felsőoktatási intézmények által benyújtott pályázatok” kitétel. A könnyített eljárásba tehát a magán felsőoktatási intézmények is beletartoznak – amilyen a már alapítványi fenntartású SZFE. Már Rátóti Zoltánnak is kedveztek a rektori kinevezésekor, hiszen nem szerepelt a kiírásban feltételként az, hogy a jelölt egyetemi tanár legyen – igaz, azóta Kossuth-díjat is kapott, illetve le is mondott.
Mivel a fenntartó a Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök által vezetett Színház- és Filmművészeti Alapítvány, ezért a rektori pályázatot is az alapítvány fogja kiírni. A rektori pozícióra a legesélyesebbnek Antal Zsoltot, az SZFE oktatásfejlesztési és tudományos rektorhelyettesét tartják, aki jelenleg átmenetileg a rektori feladatokat is ellátja.
(Borítókép: Ókovács Szilveszter és Csák János 2022. december 22-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
