Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMEgy hétig látogatható még a Munkácsy-díjas szobrász kiállítása Brüsszelben
Különleges tárlat nyílt Brüsszelben, a Liszt Intézetben a Munkácsy-díjas Mészáros Mihály szobrász műveiből.
A 2008-ban elhunyt alkotó munkáját számos díjjal és elismeréssel honorálták, többek között az Országos Kisplasztikai Biennálé díjával, Ravenna város Dante‑díjával, az Osztrák Képzőművészeti Társaság Ludwig‑díjával. Évtizedeken keresztül a Magyar Képzőművész Szövetség külügyi referense volt. Több európai ösztöndíjat nyert, többek között Bécsben, Brüsszelben, Londonban. A Bécsi Künstlerhaus rendes tagjának választotta.
Különleges módszere volt, hogy saját maga által épített kemencéjében öntötte ki kisplasztikáit. Ez ma sem bevett szokás, pláne nem volt az Magyarországon az 1960-as, 1970-es években.
Mindig rejtély volt számomra, hogy miért csinál az ember szobrot, képet, rajzot. Mi az az ősi erő, mely őt arra készteti, hogy szóban meg nem fogalmazható érzéseit, hangulatait műtárgyba kényszerítse? Mi az az ismeretlen izgatószer, ami mindig műtárgy létrehozására indítja? Mi az a titokzatos mód, mely a műtárgyba sűrített érzést, hangulatot konzerválja, átplántálja a nézőbe, és így a mű hosszú időkön keresztül sugározza létrehozójának szándékát, mint egy örökös szárazelem
– mondta egy alkalommal az alkotás misztikus folyamatáról.
A kiállítás június 2-ig látogatható.