Törvényt módosítottak a Zeneakadémia rektorváltásához

Rektorváltás előtt áll a Zeneakadémia: Vigh Andrea mandátuma lejár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élén, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint ugyanis egy rektor két – jelen esetben ötéves – ciklusnál tovább nem maradhat a székében. A rektori pozícióhoz – alapjáraton – komoly feltételeknek kell megfelelni, csak egyetemi tanári cím birtokában lehet egy ilyen posztot megpályázni.

Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásának és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásnak feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület, illetve területek olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki

– olvasható a 2011-es nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben a jelölttel szemben támasztott feltételek között, ami így folytatódik: „Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi munkaköri cím adományozásának és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásnak a feltételeit a 69. § szerinti, az érintettre irányadó eseti követelményeknek megfelelően kell teljesíteni. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.”

Elég a Kossuth-díj

Az említett 69. paragrafus a 2011-es törvény szerint még úgy szólt, hogy bár főiskolai vagy egyetemi tanár kinevezésére már a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), művészeti területen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), sporttudományi területen pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is tehet javaslatot, az említett szervezeteknek az egyetemi tanári cím adományozásával kapcsolatos javaslatuk elkészítése előtt 

és a MAB értékelheti a jelölt oktatói, tudományos, illetve művészeti, sporttudományi eredményeit. „Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést” – áll a 2011-es törvényben.

Ez a kinevezési gyakorlat azonban, ahogyan korábban megírtuk, már 2011 óta is – elég nehezen követhető módon, de – folyamatosan puhult. A törvény 2014-es módosítása szerint a sporttudományi felsőoktatásban a PhD-fokozattal egyenértékű lett az olimpiai érem – így lehetett a Testnevelései Egyetem rektora Mocsai Lajos, ezért ez a törvénymódosítás lex Mocsaiként került a köztudatba. Ugyanezen elv szerint a művészeti felsőoktatásban a Kossuth-díj vált a doktori fokozattal egyenértékűvé. Mocsai Lajost vagy Vidnyánszky Attilát aztán Áder János köztársasági elnök nyilvánította professzorrá.

A Magyar Közlönyben 2022. december 19-én megjelent módosítás újabb könnyítést vezetett be: meg lehet kerülni a Magyar Akkreditációs Bizottságot.

A művészeti felsőoktatásban az egyetemi tanári munkaköri cím adományozására és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásra vonatkozó (...) feltételeknek megfelel az adott művészeti területen kifejtett művészi munkássága miatt Kossuth-díjban részesített oktató. A cím adományozásával kapcsolatos javaslathoz ebben az esetben a rektornak nem szükséges beszereznie (...) szakértői véleményt a MAB-tól

– szól az új szabályozás.

Komoly tudományos munka

A Zeneakadémia élén eddig olyan egyetemi tanárok álltak, akik a legkomolyabban megfeleltek a professzori státusz minden előírásának. Batta András zenetörténész – aki 2004 és 2013 között volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora – 1998-ban szerzett PhD-fokozatot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és 2001-ben habilitált.

A habilitáció a PhD tudományos fokozatot követő cím megszerzése. A felavatott habilitált doktor kimagasló szakmai teljesítménnyel és vezető oktatói alkalmassággal rendelkezik, így az egyetemen szabadon hirdethet tárgyat. 

A habilitálás során a doktori (PhD-) fokozattal rendelkező oktató a habilitációs bizottság és a jellemzően egyetemi hallgatókból álló közönség előtti két nyilvános előadás megtartásával – amelyet idegen nyelven is prezentálnia kell – tanúságot tesz oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről, igazolja feddhetetlenségét, tudományos alkotó munkájának eredményeit, és bizonyítja előadókészségét.

A Batta Andrást követő Vigh Andrea hárfaművész szintén egyetemi tanár, a Zeneakadémia tanszékvezetője. 2001-ben habilitált, 2009-ben pedig megszerezte a Doctor of Liberal Arts (DLA) tudományos fokozatot summa cum laude minősítéssel.

Konfliktusos távozás

Vigh Andrea megbízatása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektoraként 2023. október 31-ig tart, tehát a Zeneakadémia élére a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak gyakorlatilag már ki kellett volna írni a pályázatot. Könnyen lehet, hogy ezzel meg akarták várni azt, hogy két lehetséges jelölt megkapja az MMA közbenjárásával a professzori címet. Információink szerint a – még novemberig – Vashegyi György vezette Magyar Művészeti Akadémia segítségével a Kossuth-díjas Keller András és Kelemen Barnabás egyetemi tanári kinevezése jó úton halad – anélkül, hogy állna mögöttük egyetem –, így nem lesz akadálya annak, hogy megpályázzák a rektori széket.

Keller András hegedűművész, a Concerto Budapest zeneigazgatója 2015-ben konfliktusok közepette hagyta ott a Zeneakadémiát, erről a Magyar Narancsnak nyilatkozott, ahol többek között elmondta: „Azzal támadnak, hogy nem tartom meg órarend szerint az óráimat.” A lap felvetésére, hogy a szenátus döntése értelmében a kamarazene-műhelyt visszaminősítették tanszékké, aminek a vezetéséhez már tudományos fokozat kell, Keller András így válaszolt: „Az átszervezésnek egyetlen oka van, hogy megszabaduljon tőlem az egyetem. Elébe megyek.” A konfliktus része volt az is, hogy az egyetem nem kívánt szerződést kötni a Concerto Budapesttel mint rezidens zenekarral.

Keller András tehát most megpályázza a rektori posztot, amit így indokolt:

Nem én jelentkeztem a feladatra, hanem sokan megkerestek. Abban az életkorban vagyok, hogy még elhatározhatom magam egy ilyen mérvű vállalásra. Az elmúlt negyven évben szerte a világban számos zenei felsőoktatási intézmény működését láthattam, és sok tapasztalatom van. Félek, ha nem mernék belevágni, valami fontosról mondanék le. Mindezen felül úgy gondolom, hogy a klasszikus zeneművészetünkben olyan éltető, tápláló és serkentő energiáink vannak, amelyek felemelhetik az egész társadalmat. Ezért szeretnék dolgozni.”

Kelemen Barnabásnak is komoly kötődése van a Zeneakadémiához: a Kokas Katalin, Kelemen Barnabás hegedűművész házaspár nyolc éve itt rendezi meg a Fesztivál Akadémia Budapest elnevezésű rendezvénysorozatot.

A pozícióra pályázik továbbá Kutnyánszky Csaba karnagy, oktatási rektorhelyettes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának vezetője is. Ő 2005-ben szerzett DLA tudományos fokozatot, 2013-ban habilitált. Szerinte a nemzetközi színtéren talán az a leggyakoribb, hogy egy belső ember lép előre, hiszen

így olyasvalaki lesz a rektor, aki közel állt a vezetéshez, belelátott az intézmény működésébe, és megtapasztalta a napi gyakorlatot – így a leggördülékenyebb az átmenet, nem sínyli meg a változást az egyetem.

Mindkét „külsős” jelentkező komoly művészi és szakmai előélettel rendelkezik tehát, és kötődik a Zeneakadémiához, ez azonban egy felsőoktatási intézmény, és nem lehet úgy pályázni az élére, mint akár az Opera főigazgatói posztjára, mert ha az egyetem szenátusa – amely tartja magát az egyetem ethoszához – nem támogatja a jelöltet, akkor nem lehet rektor, márpedig az egyetem jelöltje Kutnyánszky Csaba. A szenátus ellenében nem lehet senkit kinevezni.

Az egyetem szenátusa nem mellesleg nemet mondott az egyetemi modellváltásra – amelynek során állami tulajdonból alapítványi, azaz magántulajdonba kerültek a felsőoktatási intézmények, és ami a legnagyobb konfliktust a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) okozta –, ezért az intézmény szálka a kormányzat szemében, így az anyagi forrásaik is csökkentek. A modellváltással magánkézbe kerülne például a Zeneakadémia 1907-ben átadott világhírű szecessziós épülete, amely kiváló adottságú hangversenytermeivel hamarosan a magyar és az európai zenei élet fontos központjává vált. Az SZFE-hez hasonló konfliktust viszont a kormányzat már biztosan nem vállalna.

Információink szerint egyébként – az Operaházhoz hasonlóan – többeket megkerestek, hogy jelentkezzenek a Zeneakadémia élére, de ők nem vállalták a megméretést. Sőt, úgy tudjuk, hogy Ókovács Szilvesztert is elkezdték kapacitálni, hogy adja be a pályázatát, ha nem tudja folytatni az Operaház élén a munkát: Ókovács tavaly szerzett DLA-minősítést a Zeneakadémián, neki tehát van tudományos fokozata ahhoz, hogy az MMA őt is egyetemi tanársághoz segítse.

A brit Quacquarelli Symonds (QS) nemrégiben publikált nemzetközi szakterületi rangsorában (Rankings by Subject 2023) a Zeneakadémia az előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában elért 51–100. közötti helyezésével kiemelkedik a hazai egyetemek közül. Nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna a saját tudományterületén.

(Borítókép: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – LFZE vagy Zeneakadémia  –  szecessziós stílusú, 1907-ben felépült műemlék épülete, a főváros VI. kerületében, a Liszt Ferenc téren 2023. április 12-én. Fotó: Branstetter Sándor / MTI)