Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA világ legrosszabb Disney-dala lehet az, ami A kis hableány idei változatában hangzik el
További Kultúr cikkek
- Majdnem műkincségetés lett a vége, de szerencsére valaki észbe kapott
- Az ő kezükben a jövő nemzedéke, munkájuk most mégis másfajta gyümölcsöt hozott
- Az államtitkár még a Bibliát is átíratná
- Se pénz, se párbeszéd, kifakadt a 75 éves szakmai szervezet
- Az Eurimages támogatásával készül rajzfilm Szabó Magda regényéből
Az 1989-es, klasszikus animációs film idén megjelent élő szereplős változata 52 perccel lett hosszabb, mint az eredeti film, de ez nem is csoda, ugyanis a játékidő a zenék miatt nőtt meg ennyire.
Három új dal került a filmbe: a Wild Uncharted Waters, a For the First Time és a Scuttlebutt, de szövegbeli változtatások történtek a Poor Unfortunate Souls és a Kiss the Girl dalok esetében. Az 1989-es film joggal nevezhető remekműnek: Alan Menken zeneszerző és Howard Ashman szövegíró nagyot alkottak a film dalainál, amik még az idő próbáját is kiállták, ami az új film Part of Your World dalán látszik a legjobban Halle Bailey csodás előadásában.
A dalok a film mindkét verziójában hasonlóak, az eredetiből csak a Les Poissons hiányzik, de nem is csoda, hiszen a halat feltrancsírozó szakács látványa valószínűleg túl groteszk lenne igazi színészekkel.
Menken visszatért a zeneszerzéshez, de amióta Ashman 1991-ben elhunyt, a dalszerzői feladatokat Lin-Manuel Mirandára bízták, aki már bizonyított a Disney Moana és Encanto filmjeiben.
Mi a baj a mostani filmben a dalokkal?
Ott van például a Wild Uncharted Waters, ami Eric karakterét igyekszik árnyalni, de nincs benne erő, érzelmi töltet. Vagy a For the First Time, ami fülbemászó, de súlytalan.
A ROLLING STONE ÚJSÁGÍRÓJA SZERINT A SCUTTLEBUTT MEGÉRDEMELNE EGY BÜNTETŐjogi PERT IS.
Howard Ashman zenei felfogása szerint minden dalnak előrébb kell vinnie a történetet, és a karakterek akkor énekelnek, ha a szavak nem elegendőek. A Scuttlebutt azonban merénylet mindenki dobhártyája ellen, kakofón, értelmetlen, és ugyan vannak benne fontos információk, amik előremozdítják a cselekményt, de olyan összevisszaságban, ami végül megakasztja a történetet.
Ha bármelyik gyerekünk úgy dönt, hogy ez a dal a kedvence, és újra és újra meg akarja hallgatni (nem csoda, hisz ők még nem olyan vájt fülűek), akkor foghatjuk a fejünket, mert bizony ez a dal abszolút mélypont lehet a Disney-dalok palettáján.
Szerencsére a szenzációs Poor Unfortunate Souls szövege nem változott, de egy fontos sor kimaradt belőle:
Ne becsüld alá a testbeszéd fontosságát!
Ahogy eltűnt Ursula magyarázata is, miszerint a fenti világban a férfiak nem nagyon törődnek az olyan nőkkel, akik hangot adnak a véleményüknek, úgyhogy jobb, ha a nők meg sem szólalnak. Ahogy Alan Menken elmagyarázta a Vanity Fairnek, a dalnak ez a sora azért tűnt el, hogy a fiatal lányok ne érezzék, hogy nem szabad beszélniük.
De így a dalt és Ursulát mint karaktert is rosszul értelmezik, akinek cinizmusát épp ezek a sorok magyaráznák meg, hogy Ursula miért olyan bizalmatlan és manipulatív. A film azonban arra törekszik, hogy senkit se sértsen meg, ezért inkább nem vállalta fel azt a társadalomkritikát, ami 1989-ben még elfogadható volt.