Egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf?

További Kultúr cikkek

Erdős Virágot, Peer Krisztiánt és Izsó Zitát is jelölték a 2023-as Merítés-díj líra kategóriájában. A tízfős zsűri 340 olvasással kiválasztotta a 10, általa legjobbnak ítélt, 2022-ben megjelent magyar verseskötetet.

A Merítés-díj független, a magyar irodalmat szerető olvasók által 2014-ben alapított díj. A díjat minden évben négy kategóriában ítélik oda (széppróza, líra, gyermek- és ifjúsági irodalom), és a zsűri díja mellett közönségdíjat is kiosztanak a moly.hu felhasználóinak szavazatai alapján.

A díjra az adott naptári évben megjelent első kiadású magyar művek esélyesek. Nevezési folyamat nincs, a zsűri maga választja ki a szavazásban részt vevő könyveket a lehető legnagyobb teljességre törekedve.

Top 10

A zsűri döntése alapján a líra tízes listán az alábbi könyvek szerepelnek:

András László – Babiczky Tibor: Hajótörés szélcsendben (Kalligram)
Borbély Szilárd: Bukolikatájban (Jelenkor)
Erdős Virág könnyei (Magvető)
Fekete Richárd: Módosítás (Scolar)
Horváth Eve: Privát idegenvezetés (Pesti Kalligram)
Izsó Zita: Bekerített erdő (Scolar)
Kemény Gabriella: Más világok (Libertine)
Peer Krisztián: Bizony (Jelenkor)
Szöllősi Mátyás: Szabad (Helikon)
Vajna Ádám: Egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? (Scolar)

A líra kategória korábbi győztesei

Zsűri kategória

2016: Babiczky Tibor: Kivilágított ég, 2017: Varró Dániel: Mi lett hova?, 2018: Peer Krisztián: 42, 2019: Szeles Judit: Szextáns, 2020: Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt, 2021: Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok, 2022: Kiss Judit Ágnes: Szlalom.

Közönségdíj

2016: Bödecs László: Semmi zsoltár, 2017: Varró Dániel: Mi lett hova?, 2018: Peer Krisztián: 42, 2019: Simon Márton: Rókák esküvője, 2020: Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt, 2021: Terék Anna: Háttal a napnak, 2022: Vida Kamilla: Konstruktív bizalmatlansági indítvány.

Férfi vagy nő beszél

Izsó Zia Bekerített erdő című verseskötetét korábban a VerShaker című YouTube-csatornán mutatták be, amelyről az Index beszámolót írt. Izsó Zita költőt és testvérét, Izsó Nóra dalszerző-énekest Zoltán Áron, a Vígszínház művésze kérdezte.

A kötetbemutatón egyebek mellett kiderült, hogy Izsó Zita és testvére, Nóra sokadik alkalommal jegyez közös művet, egyebek mellett színdarabot is. Gyerekkorukban sok időt töltöttek együtt. Innen ered, hogy jól tudnak együttműködni, továbbviszik egymás gondolatait.

Izsó Zita azt mondta, verseiben mindenkit és senkit sem szólít meg. Gyakran ír olyan verseket, amelyek nem vele történtek meg. Arra is volt példa, hogy férfi álnéven írt, Karádi Mártonként. A műveket szépirodalmi folyóiratok is közölték, például az Élet és Irodalom és a Holmi (1989 és 2014 között létezett – a szerk.).

Vannak olyan nyelvek, mint a latin vagy a cseh, amelyben fontos, hogy nő vagy férfi mondja. A magyarban ez nincs így. És amikor a fordítók megkérdezik, van, hogy én sem tudom megmondani, hogy férfi vagy nő beszél

– fogalmazott Izsó Zita.

A szavazás elindult

Ahogy korábban megírtuk, Nádas Pétert, Tóth Krisztinát, Darvasi Lászlót és Visky Andrást is jelölték a 2023-as Merítés-díj próza kategóriában. A zsűri döntése alapján a széppróza tízes listán az alábbi könyvek szerepelnek:

Darvasi László: Az év légiutas-kísérője (Magvető)
Gyurkovics Tamás: Akcentus (Pesti Kalligram)
Márton László: A kárpótlás (Kalligram)
Nádas Péter: Rémtörténetek (Jelenkor)
Péntek Orsolya: Vénusz jegyében (Pesti Kalligram)
Sándor Iván: Szakadékjátszma (Magvető)
Seres László: Láger sztornó (Scolar)
Tóth Krisztina: A majom szeme (Magvető)
Visky András: Kitelepítés (Jelenkor)
Zoltán Gábor: Levegőt venni (Pesti Kalligram)

Az elismerést a széppróza és líra mellett ifjúsági irodalom és gyermekirodalom kategóriában is átadják, a jelölteket várhatóan a későbbiekben jelentik be. A közönségdíjra a moly.hu aktív felhasználói ide kattintva szavazhatnak. A díjazottak nevét szeptember elején hirdetik ki.

(Borítókép: Vajna Ádám 2019. április 11-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)