Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMEddig publikálatlan Petri György-interjúkötet jelent meg
További Kultúr cikkek
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
A Kertész Imre Intézet aktuális és különleges kötet kiadásában működött együtt a KKETTK Alapítvánnyal és a PIM-mel − hangsúlyozta a könyv hétfői budapesti bemutatóján az intézet programigazgatója.
Szabó Tamás hozzáfűzte: a Petri-interjúkötet „fontosabb, mint amennyire lennie kellene”, hiszen sokan még mindig hisznek abban, hogy az igazi kommunizmust a történelem során még nem próbálták ki, hogy a marxizmus lehet követendő út − közölte az MTI.
Petri a kötetben éleslátóan mutatja be a hetvenes-nyolcvanas évek irodalmi világát, de az interjúkból kirajzolódó társadalmi háttér talán még jelentősebb − jegyezte meg.
Szabó Tamás elmondása szerint a most megjelent kötet Tasi József irodalomtörténész Petri Györggyel készített, teljes terjedelemben eddig még soha nem publikált életútinterjújának szerkesztett változatát tartalmazza, terjedelmes jegyzetanyaggal és válogatott életrajzi mutatóval kiegészítve.
A frissen megjelent kiadványról szóló beszélgetés során Ugron Zsolna író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója kiemelte: az interjúkötetből jól meg lehet érteni a kortárs irodalmi életet, sőt a kortárs közéletet is.
Fenyvesi Ottó költő, író, képzőművész, az egykor Petri verseit is közlő, újvidéki Új Symposion folyóirat korabeli szerkesztője úgy vélte: „Petri Györgyöt kicsit elhanyagoltuk”.
Valóban nagy megvilágosodás számomra a kötet
− mondta el, hozzátéve: amikor ezt a könyvet megkapta, akkor ismerte meg valójában Petri Györgyöt.
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója arról beszélt, hogy fiatal erdélyiként 1990-ben, a határok megnyílásakor kezdett találkozni Petrivel és az ő „izgatóan érdekes” költői nyelvével.
A 2000-es évekre aztán annyira bemerevedtek az irodalmi szekértáborok, hogy már csak azt lehetett tudni, ki kit utál, azt már nem, hogy miért − emlékezett, hangsúlyozva, hogy Petri interjúiból sok minden kiderül ezeknek a szembenállásoknak az eredetéről.
Petri nem ellenzéki volt, hanem szabad, radikálisan beleállt a saját szabadságába
− mondta el Demeter Szilárd.
A kötet ismertetője szerint a Petri György különbözése címmel megjelent beszélgetéseket Tasi József a PIM munkatársaként 1993 novembere és 1994 februárja között készítette a költővel, és bár a hanganyag és a gépirat a PIM-ben elérhető a kutatók számára, annak szerkesztett leiratát az olvasóközönség teljes terjedelemben csak most ismerheti meg.
A kilenc beszélgetés egy-egy fejezetként jelenik meg a könyvben, amelyekben Petri először mesél részletesen a gyermekkoráról, szüleiről, nagyszüleiről, gimnáziumi éveiről, meghatározó toldys tanárairól, az Antall-féle könyvrongálási botrányról, az egyetemről és a barátairól.
A személyes beszélgetésekben ott a Kádár-rendszer korrajza, a diktatúra mindennapokra gyakorolt hatása és az ellenzéki lét minden sajátossága: az igazoltatások, a lehallgatások, a követések, az ellenzéki kezdeményezések és azok működése − áll az ismertetőben.