Torokszorító, sírós-nevetős történet a nyugati határon

LUS 5629
2023.06.05. 14:57
Vajon mit tesz a magány az elmével, különösen azzal, amelyik csak arra vágyik, hogy ne tűnjön el nyomtalanul az egyedüllétben? A többi között erre is keresi a válasz Laeticia Colombani írónő színdarabja, amely Franciaországban A kivi napja címmel fut, Magyarországon Miért pont kivi? címmel látható.

Franciaországon, Párizson kívül most először látható Laeticia Colombani Miért éppen kivi? című színdarabja. Ha valakinek ismerősen cseng az író neve, nem véletlen: ő rendezte például a Szeretni bolondulásig című filmet (2003), melynek forgatókönyvét is részben ő írta, (az ugyanezen a címen futó dalt Szécsi Pál énekli, igaz, azt Fényes Szabolcs – Szenes Iván párosnak köszönhetjük). 

Ez a történet azonban, bár a maga nemében alapvetően romantikus, erős társadalmi és emberi dráma. Olyannyira az, hogy egyszerre lehet rajta nevetni és sírni is – utóbbit, mondjuk, inkább a végén –, ám csak azért, mert emberi, őszinte és az esendőséget kíméletlenül szemünk elé táró vallomás.

Kivi, de nem akárkié

Éppen a pandémia mutatta meg az elmagányosodás igazi árnyoldalát. Azt, hogy a magukra maradottak magánya sokkal fájóbb és lélekbe maróbb annál, mint azt eddig bárki gondolta volna. Erre még az is csak akkor ébred rá, amikor már nyakig benne van a hiányban, a szeretetlenségben, az érintés nélküli hétköznapokban, a félelemben, hogy innentől kezdve már nem marad más, csak a zokogás, a véget nem érő önsajnálat, valamint a vágy a feledésre. És vannak pillanatok, amikor azt sem számít, ha az emlékek velünk együtt múlnak el.

Erre a valóságra épül a rengeteg humorral átszőtt színdarab (dramaturg: Karácsony Ágnes), melyet a budapesti Rózsavölgyi Szalon és a Kőszegi Várszínház állít színpadra. A közös produkcióval indul Kőszegen 2023. július 13-án a Köz-Játék Fesztivál, amely színházi ünnep a már jelenleg is zajló nyári szabadtéri színházi előadások sorozatában. Az Index a Miért pont kivi? budapesti olvasópróbáján járt. 

Az előadást a dunaújvárosi Bartók Színház Jászai Mari-díjas igazgatója, Őze Áron rendezi. A négyszereplős színdarabban a főhős, Bernabé Leroux szerepében az Aese- és Jászai Mari-díjas Schneider Zoltán és a Déryné- és Jászai Mari-díjas, Psota Irén-díjas Takács Katalin (ő Mademoiselle Payne, a pszichológus) látható. A két fiatal szerepében a Besúgó című filmből is jól ismert Varga Ádám (ő a főhős fia, Benoit), valamint a még egyetemi hallgató Kiss Anna Gizella (ő a titokzatos lány, Lily) lép színpadra.

A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor Bernabé Leroux ráébred, hogy a hűtőjéből eltűnt a kivis joghurt.

Így látják az alkotók

Erről most többet még nem érdemes írni, csak annyit, hogy a Rózsavölgyi Szalonban jó hangulatban indult meg a próbafolyamat. Minderről Takács Kati így vall:

Eddig még nem játszottam pszichoanalitikust. Ez az első ilyen szerepem. A Kőszegi Várszínházhoz és a Rózsavölgyi Szalonhoz is erős érzelmi kötődésem van, mindkét helyen bizalom van a színész iránt. És ez a legnagyobb ajándék, amikor ilyen helyre kerül az ember.

Varga Ádám:

Kőszeg az otthonom, a szülővárosom, 19 éven keresztül éltem itt, idejártam általános iskolába, gimnáziumba, a Jurisichba. És hát eltelt most már 14 év, hogy nem lakom ott, és most végre hazatérek ezzel az előadással. A hazatérés nagyon fontos nekem, és épp ezért nagy felelősség is számomra fellépni Kőszegen. Extra érzelmi töltetet jelent nekem, hogy most otthon lesz egy bemutatóm, ott lesz a családom, ott lesznek a nagyszüleim, a barátaim, a nézőtér jó része ismerni fog személyesen. Azért ritkán játszik az ember ilyen környezetben.

Schneider Zoltán:

Ez a figura, akit én játszom, nem egy kellemes ember, amolyan magának való. Problémás. De egyébként meg mindig igaza van, utána megy a problémáknak, mindennek a végére jár. Van a külvilághoz egy kapcsolata, egy pszichológusnő, akivel, azt hiszi, hogy mindent megoszt, közben meg szerintem semmit, amiből vicces helyzetek adódnak. És üzenem Kőszegnek: megyek, várom, hogy ott legyek, már most imádom, hogy ott fogok játszani.

Őze Áron:

Én abban a színházcsinálásban hiszek, amelyben az előadások a mindennapokban segítenek picit meglátni egymást, meghallani egymást, egymással lenni, mert egyszerűen ami körülöttünk zajlik, az a kapkodás, az eléggé elkeserítő. A Miért pont kivi? szerethető darab, és szerethető előadást is szeretnék belőle rendezni.

Pócza Zoltán a Kőszegi Várszínház igazgatója, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke:

A Kőszegi Várszínház nagyon régóta keresi az együttműködést mindenféle színházzal, színházi alakulattal, alternatívokkal, nagyszínházakkal, egyebekkel. Nagyon hosszú idő óta vásárolunk előadást a Rózsavölgyi szalonból, és érdekes módon ezek a kamara előadások nálunk mindig a nagyszínpadon láthatók. Ebből látszik, hogy valami olyan jön létre, ami megállja a helyét bárhol. És nem csak Kőszegen látható.

Kiss Anna Gizella:

A Kaposvári Egyetemre járok, Vidnyánszky Attila osztályába. Harmadéves vagyok, és még van két évem az egyetemből. Én sokat voltam a Rózsavölgyiben előadásokat nézni. Anyukám Györgyi Anna, ő jó pár előadásban szerepelt már a Rózsavölgyiben, vendégként játszott Kőszegen is, én most megyek oda először, amit nagyon várok. És álmom volt Schneider Zoltánnal együtt játszani, imádom a színészetét. Otthonos nekem a színházi közeg, apukám Kiss Csaba rendező. Szüleimtől bátorságot kapok meg szeretetet. Nagyon számít az ő véleményük nekem.

Kőszeg után a Rózsavölgyi Szalonban

A Miért éppen kivi? című színdarab a kőszegi bemutatót és az ottani előadásokat követően tovább él, augusztus végén Budapesten a Rózsavölgyi Szalon ezzel a színdarabbal indítja el őszi szezonját. A párizsi kritikusok öt csillagot adtak A kivi napjára, amelynek főszerepét a francia fővárosban Gérard Jugnot játssza nagy sikerrel.

(Borítókép: Őze Áron rendező / Fotó: Kallus György)



  • Tippek
  • Lakáshitel