Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Mint arról tegnap beszámoltunk, Ókovács Szilveszter főigazgató azonnali hatállyal elbocsátotta operaházi állásából Kesselyák Gergely első karmestert, aki – tíz másik jelölttel együtt – elindult a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt főigazgatói pályázaton. Bár információink szerint a szakmai bizottság egyhangú szavazással őt javasolta az Operaház élére, a tárcavezető végül Ókovács Szilvesztert hagyta meg a pozíciójában.
Rost Andrea is elindult a Magyar Állami Operaház főigazgatói székéért: az operaénekes ma, azaz 2023. június 9-én kiírta a Facebook-oldalára, hogy nem folytatja a munkát a Magyar Állami Operaházban. „Már nyáron – a főszereplésemmel meghirdetett – A varázsfuvola-előadásokon sem lépek színpadra” – írta. Megjegyezte, hogy némi mérlegelés után fájó szívvel hozta meg ezt a számára nehéz döntést, de nem vonul vissza. „A közeljövőben nyugodt, támogató közegben szeretnék értékes művészeti projekteket teremteni, minden ilyen színházi és koncertfelkérésnek örömmel teszek majd eleget.”
Alighogy megjelent Rost Andrea bejelentése, hogy nem írja alá az Operaház által felkínált szerződést, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri irodáiból eljutott az Index szerkesztőségébe egy levél, amelyben a ma élő egyik legnagyobb balettművész, a Kossuth-díjas ifj. Harangozó Gyula koreográfus, balettmester, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze benyújtja Csák János kulturális és innovációs miniszterhez a lemondását. Döntésében csak megerősítette az, ami Kesselyák Gergellyel történt.
Mint írja, ő is sajnálattal hozta meg a döntést, hogy lemond a Harangozó Gyula-díj bizottságának elnöki tisztségéről és tagságáról. „Elhatározásomat elsősorban a Harangozó Gyula-díj, másodsorban
az Operaház főigazgatói pályázata szakmai bizottságának egyhangú ajánlásainak figyelmen kívül hagyásával indoklom.
Méltatlannak tartom, hogy a különböző bizottságokba felkért, hatalmas tapasztalattal bíró és komoly sikereket felmutató, jelentős művészek egyhangú véleményét művészetszakmai kérdésekben ilyen módon ignorálják” – írja ifj. Harangozó Gyula.
A Harangozó Gyula-díjjal kapcsolatban szomorúan tapasztalja, hogy míg egy Liszt Ferenc- vagy Erkel Ferenc-díjjal kitüntetett művész minden nehézség nélkül meghallgathatja e kiváló művészek remekműveit – hiszen ezek a darabok több színházunk és zenekarunk repertoárján folyamatosan elérhetőek –, addig egy Harangozó Gyula-díjjal kitüntetett művész csak csodálkozhat azon, hogy a magyar állam arra méltónak tartotta Harangozó Gyulát, hogy állami díjat nevezzen el róla, de arra nem, hogy műveit elérhetővé tetesse az utókor számára.
Ifj. Harangozó Gyula mindehhez hozzáteszi, hogy Kesselyák Gergely operaházi szerződésének váratlan megszüntetése csak megerősíti abban, hogy helyesen döntött.
Kesselyák Gergely főigazgatói pályázatában a nemzetközi tekintélyű ifj. Harangozó Gyulát kérte fel balettigazgatónak. Feladata a magyar balettszakma konszenzusának helyreállítása és az új vezetői generáció kinevelése – lett volna.
Harangozó Gyula a korszerű magyar balett megteremtője. A korszakalkotó táncművész és koreográfus elismerte a klasszikus balett hagyományait, de alkotóként a műfaj progresszív művészi megoldásai vonzották. Mindamellett megteremtette a hazai táncművészet intézményi oktatását, illetve nemzetközi szintre emelte a Magyar Állami Operaház balettegyüttesét. Róla nevezték el a táncművészet komoly rangot adó szakmai díját. A Harangozó Gyula-díj bizottságának elnöki tisztségéről és tagságáról mond le most tiltakozásképpen a fia, ifj. Harangozó Gyula.
A Harangozó Gyula-díj a táncművészet bármely ágában folytatott alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenység elismerésére adományozható állami kitüntetés, amit minden évben március 15-én adnak át. Az elmúlt években olyan művészek kapták meg a kitüntetést, mint Apáti Bence balettművész, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, Leblanc Gergely, a Magyar Állami Operaház – Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa, balettművésze, Török Jolán táncpedagógus, Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója, Frenák Pál, a Frenák Pál Társulat táncművész-koreográfusa, Solymosi Tamás táncművész, az Operaház balettigazgatója, Ladányi Andrea táncművész, Juronics Tamás Kossuth-díjas magyar táncművész és koreográfus, Popova Aleszja balettművész, Bozsik Yvette balettművész, koreográfus, Demcsák Ottó táncművész, Zsuráfszky Zoltán magyar táncművész, koreográfus.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
