Az Oscar-díjas színésznő Budapesten kápráztatta el a magyar közönséget

Négy fiatal magyar művész, Hanna, Gitta, Lili és József a második világháború embertelensége közepette Budaligeten húzta meg magát. 1943 júniusától 1944 novemberéig az igazságra szomjazva keresték az élet értelmét, a maguk helyét a világban. Így tettek fel kérdéseket és kaptak válaszokat – elmondásuk szerint – az angyaltól, amit aztán Gitta és Lili jegyzett le. A fiatalok közül hárman, Hanna, Lili és József zsidó származásúak voltak, őket később deportálták, és nem élték túl a holokausztot. Az egyedüli túlélő, Gitta 1960-ban Franciaországba emigrált, ahol a tanításokat lefordította franciára. Így született meg Az angyal válaszol című könyv, amely ma már magyarul is olvasható, és több mint húsz nyelvre fordították le a világon.

Juliette Binoche elkápráztatta a közönséget

Juliette Binoche francia színésznőnek elég volt kijönni a Nemzeti Színház színpadára, a közönség hatalmas tapssal és lelkesedéssel fogadta. Binoche hosszú évek óta a könyv rajongója, 35 éve cipeli magával, és most boldog, hogy a tanítások magyar nyelven hangozhattak el ott, ahonnan elindultak.

Ennek a könyvnek az ereje támogat mindabban, amit teszek, motivál, másként látom önmagam, táplál, igazságot és valódiságot vár el tőlem a kicsi és nagy dolgokban egyaránt

– nyilatkozta korábban. – „Ezernyi kétséggel áraszthat el, vagy orkánerejű szélként söpri el a régi félelmeket és a készen kapott elgondolásokat. Az angyal segít megfordítani, másként látni és megélni a dolgokat.”

A könyv a Párizsban élő Kardos Gyöngyin keresztül jutott el hozzá, aki ismerte a könyvet jegyző Mallász Gittát is, és már régi vágyuk volt, hogy ezek a tanítások magyar nyelven hangozhassanak el magyar színpadon. Erre most, a MITEM keretében nyílt lehetőség, megszületett a Fény-anyag című előadás, amelyen Juliette Binoche mellett Szűcs Nelli, Varga Zsuzsa és Trill Zsolt olvasta föl, mondta el az angyallal folytatott beszélgetéseket. A hangtálas effekteket Juliette Binoche lánya, Hana szolgáltatta a színpad széléről.

Egy olvasószínházi produkció azért különleges, mert a színészek csupán a hangjukkal, annak erősségével vagy elhalkításával, a hangszínükkel, a szünetekkel, a megszólalások ritmusával, illetve minimális gesztikulációval vagy mimikával tudnak játszani. Ezt a négy fiatalt életre keltő négy művész olyan finoman és szuggesztíven tette, hogy kirajzolódott mindegyikük – félénkebb vagy éppen határozott – karaktere, és a saját személyiségükön átszűrve úgy tudták visszaadni és értelmezni a szöveget, hogy az sokat hozzátett a puszta olvasás élményéhez.

Juliette Binoche franciául elhangzott szavait kivetítették magyarul, a magyar művészek pedig közvetíteni tudták – a lágyabb, dallamosabb franciához képest „pattogósabb” – magyar nyelv sajátosságait is.

Nincsen sírjuk

De ki is volt Mallász Gitta (1907–1992), akinek a hangját az előadást követő beszélgetés végén néhány mondat erejéig be is játszották? Ljubljanában született osztrák–magyar családban. A trianoni békeszerződés után édesapját Magyarországra helyezték, a család Budapestre költözött. Gitta tizennégy évesen kezdett magyarul tanulni. A budapesti Iparművészeti Iskolában ismerkedett meg Dallos Hannával, s mivel úszóbajnok volt, a margitszigeti Sportuszodában Strausz Lilivel, aki mozgásterápiát tanított. Hanna férje volt Kreutzer József grafikus. A második világháború kitörése után Hanna és József Budaligeten bérelt egy kis parasztházat, Gitta és Lili itt csatlakozott hozzájuk. Tevékenységüket a minimálisra csökkentették, hogy a lényegre figyelhessenek. 

Itt zajlott aztán a tizenhét hónapon át tartó tanítássorozat, „az angyal válaszol”. A zsidóüldözést három fiatal nem élte túl, Gittánál maradtak a feljegyzések. 1960-ban Franciaországba emigrált, és hozzálátott, hogy a 88 beszélgetést (dialógust) franciára fordítsa, a könyvet 1976-ban adták ki Párbeszéd az angyallal címmel. Gitta később az életét a dialógusok magyarázatának szentelte: konferenciákon és „magyarázó” könyvein keresztül próbált fellépni a félreértések és félremagyarázások ellen – ezek a magyarázó kötetek is elérhetők már magyarul. Gitta 1992. május 25-én halt meg. Hamvait a Rhône folyóba szórták, akárcsak barátainak, neki sincsen sírja.

Égjetek, éljetek! Fénnyel teljetek!

„Mikor úgy tűnik, hogy minden összeomlik, talán valami egészen új van születőben. Rajtunk múlik létrejötte. Megújulás csakis belülről indulhat” – olvasható Az angyal válaszol című könyv leírásában. A négy fiatal váratlanul fénnyel telített erő jelenlétét érezte, amely fokról fokra új távlatokat nyitott előttük. „A könyv minden szava erőt és reményt ad. Felelősségünkre, emberi méltóságunkra és szabadságunkra ébreszt. Elűzi a félelmet, biztat, megújít, a lehet és a szabad felé küld. Felegyenesít.”

A beszélgetések legfontosabb üzenete a Nemzeti Színházban, az előadás utáni közönségtalálkozón több mint húsz nyelven hangzott el felvételről: „Égjetek, éljetek! Fénnyel teljetek! Ébredjetek, keljetek fel! Fényetek kell! Lényetek ég!” Kicsit olyan ezeknek az ismétlődő szavaknak a hatása, mint egy ősi, ráolvasó rigmusnak, gyógyító erejű, a sejtjeinkig hatoló szövegnek.

A tanításokat a ma embere útikalauzként is olvashatja. Ahogy a beszélgetésen Trill Zsolt elmondta: az olvasószekrényükön van a könyv, amit rendszeresen forgatnak, így hat rájuk, működik bennük. Szavait Szűcs Nelli is megerősítette, aki az életben is a felesége. „A könyv elolvasása után arra jöttem rá, hogy fel kell ébrednie az emberiségnek, mert alvajárók vagyunk, süketek és vakok. Nyitottnak kell lennünk, hogy a Végtelenből kapott jeleket felismerjük, és annak mutatása alapján akarjunk elsősorban önmagunkban változásokat, ezáltal hatva a körülöttünk lévő világra” – mondta korábban Szűcs Nelli.

Szeretni, adni, hinni, cselekedni

A közönségtalálkozó az előadáshoz illő magas érzelmi hőfokon zajlott, ami egyrészt a szövegnek, másrészt Juliette Binoche jelenlétének szólt, rajongók szólaltak fel egyik és másik oldalról is. Amikor a színésznőt megkérdezték, mi számára a könyv legfontosabb üzenete, azt mondta: „Aimer, aider, croire, faire.” Szeretni, adni, hinni, cselekedni. A színpadon gyertya égett annak a három fiatalnak az emlékére, akik az életüket adták ezekért a tanításokért.

Mallász Gitta, aki – mint mondta – nem szerzője, csak írnoka a könyvnek, ezt a „használati utasítást” adta az angyali párbeszédhez: „Ez a könyv egy dokumentum. Hű leírása annak, amit négy barát az 1943–44-es években Magyarországon átélt. Az olvasó fogadja el, ahogy van, vagy tegye félre.”