A tányérra festett pillangók megelevenednek, és elszállnak

Tavasszal és nyáron leginkább a kert él – ennek előfeltétele volt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum megkapja a Pollack Mihály téri mélygarázst a magyar államtól –, de a cél az, hogy azokat a látogatókat, helyi polgárokat, fiatalokat, akik jól érzik magukat a történeti kertben, minél intenzívebben próbálják becsalogatni az épületbe. Akik pedig belépnek a múzeumba, és látják a felújított kávézót, az új múzeumi shopot és a gyönyörűen átalakított belső tereket, könnyebben kapnak kedvet a kiállítások megtekintéséhez.

Az épület tehát belül is él. Úgy érzem, az érdeklődés egyre nagyobb a múzeum iránt, és próbáljuk egyre jobb kiállításokkal is felkelteni a közönség figyelmét. Persze óriási nagy küzdelem az, hogy ebben a nagy-nagy kulturális zajban, amelyben a múzeumok is próbálják a látogatóikat megtartani, vagy adott esetben a számukat növelni, föl tudjuk hívni a figyelmet a történeti jellegű kiállításokra, amelyek nehezebben befogadhatók, mint egy-egy képzőművészeti tárlat, sokkal intenzívebb látogatói koncentrációt igényel

– mondja L. Simon László. A főigazgató ennek ellenére nem pesszimista, mert az elmúlt két év, amióta főigazgatóként dolgozik, visszaigazolja a várakozásaikat, és a kezdeményezéseik, törekvéseik jogosságát.

A még 2023. augusztus 20-ig látogatható Magyar EXPO sikerek című kiállítás például jó alkalom lehet arra, hogy a fiatalok vagy egész családok birtokukba vegyék egy applikáció segítségével vagy egy pecsételős útlevéllel a kezükben a tárlatot, s megnézzék azokat a szellemi és művészeti alkotásokat, maketteket, amelyeket a legfontosabbnak tartottak az adott korban megmutatni. Az is kiderül a beszélgetésből, hogy melyik L. Simon László kedvenc tárgya, és hogyan kerülnek busók a falikárpitra.

Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti.

(Borítókép: L. Simon László. Fotó: Lapat Lili / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!