Itt az újabb botrány, a Zeneakadémia helyzete a vezetői szerint válságos

Az alaphelyzet a következő: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élén Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én lejár, és nem pályázik újra, a felsőoktatási törvény szerint ugyanis két – jelen esetben ötéves – ciklusnál tovább senki nem maradhat rektor.

Az új vezető kinevezésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2023. július 3-i dátummal kiírta és nyilvánosságra hozta a rektori pályázatot, ez azonban jelentősen eltér attól a tervezettől, amelyet még márciusban – a törvényi előírásoknak megfelelően – megküldtek az egyetemnek véleményezésre.

Olyannyira eltér, hogy ma, azaz 2023. július 4-én az egyetem szenátusa eljuttatott egy állásfoglalást Csák János kulturális és innovációs miniszterhez. Ebben az szerepel, hogy a tárca a rektori pályázatában jelentősen leszűkíti azoknak a körét, akik jelentkezhetnek a pozícióra.

E szűkítés során súlyos és a magyar felsőoktatás 1990 utáni történetében példátlan diszkrimináció valósul meg

– fogalmaz az egyetem szenátusa, amely az intézmény működése felett őrködik.

A tárca nem tiszteli Liszt Ferenc életművét

A pályázat kiírása szerint a pályázónak „5 éves, jelenleg is aktív nemzetközileg kiemelkedő és elismert előadóművészi […] tapasztalattal”, valamint „nemzetközi klasszikus zenei versenyeken elnyert díjjal”, továbbá „nemzetközi klasszikus zenei versenyeken értékelői (zsűrizési) tapasztalattal” kell rendelkeznie. Ezekkel a feltételekkel kizárják a Zeneakadémia három akkreditált oktatási és kutatási területe – zeneszerzés, zenetudomány, zenepedagógia – köréből az utóbbi három képviselőit, és egyértelmű, hogy csak az előadóművészek közül érkezhetnek pályázók.

Ugyanezen feltételek azt is lehetetlenné teszik, szól a szenátus állásfoglalása, hogy a Zeneakadémia akkreditált oktatási és kutatási tevékenysége körébe tartozó három műfaj közül – klasszikus zene, népzene, jazz – az utóbbi kettő képviselői részt vehessenek a pályázaton.

A szenátus emlékeztet arra, hogy a pályázati felhívás hivatkozik Liszt Ferenc szellemiségére is.

A kiírás szerint a fenntartó az alapító Liszt Ferenc zongoraművészi és zeneszerzői tevékenységei közül ez utóbbit nem vehetné figyelembe, így a kiírásban éppen Liszt szellemiségével megy szembe, életművét nem tiszteli

– írják, és megjegyzik, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium által 2023. március 9-én az egyetem részére véleményezésre megküldött pályázattervezetben semmilyen szakmai megkötés nem szerepelt.

A tervezetre válaszul az egyetem szenátusa március 14-i ülésén arra tett javaslatot a fenntartónak, hogy a pályázati kiírás írja elő feltételként a „zeneművészeti (azaz előadóművészi vagy zeneszerzői), zenetudományi vagy zenepedagógiai egyetemi oklevél” meglétét. Levelükre a minisztérium mostanáig semmilyen módon nem reagált, és nem is fogadta meg a javaslatot, hiszen nem került be a pályázatba.

„A diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt a modern magyar felsőoktatás történetében” – zárul a szenátus állásfoglalása, amelyet ma küldtek el Csák János kulturális és innovációs miniszternek.

Átírták a pályázatot 

A Zeneakadémia rektori pályázatának benyújtási határideje az egyetem szenátusához még márciusban megküldött tervezet szerint 2023. április 30. lett volna. Ezek alapján legkésőbb április elején ki kellett volna írni a pályázatot. Most viszont július eleje van – hogy mi tartott három hónapig, az a Közszolgállás Portálon (kozszolgallas.gov.hu) tegnap megjelent rektori pályázat kiírása alapján egyértelmű: 

Csák János miniszter a Magyar Állami Operaház élére kiírt megismételt pályázatot azzal indokolta, hogy minél többen induljanak, és valódi versenyhelyzet alakuljon ki – hogy aztán végül a szakmai bizottság javaslata ellenére ugyanazt nevezze ki az Operaház élére, aki addig is a főigazgató volt, Ókovács Szilvesztert.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem esetében viszont a kiírás éppen hogy leszűkíti a pályázók körét. Feltételként szerepel például nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemez- és stúdiófelvétel, versenygyőzelem, előadói díjak megléte: ez az egyetem korábbi nagy rektorait – Ujfalussy József és Batta András zenetudósokat, Soproni József zeneszerzőt – is kizárná a versenyből.

Zűrös ügyek

A szűkre szabott feltételeknek ugyanakkor pont megfelel Keller András hegedűművész, a Concerto Budapest zeneigazgatója – aki 2015-ben konfliktusok közepette hagyta ott a Zeneakadémiát, és azt nyilatkozta, hogy most megpályázza a rektori posztot –, illetve Kelemen Barnabás hegedűművész is, aki szűk körben szintén hasonló tervekről beszélt. Mivel két Kossuth-díjas művészről van szó, és ez a díj ma már a doktori címmel egyenértékű, a tudományos fokozatot előíró feltételnek eleget tesznek.

A rektorsághoz azonban egyetemi tanárság is kell, és egyikük sem az: egyetemi tanári kinevezésük, ahogy azt korábban megírtuk, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) segédletével folyamatban van – egy törvénymódosítás értelmében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) sem kell elküldeni véleményezésre. Várhatóan a következő hetekben kapják meg az egyetemi tanári kinevezést Novák Katalin köztársasági elnöktől ahhoz, hogy tudjanak pályázni a rektorságra. 

Kérdés, hogyan érinti a jelöltségüket az, hogy Keller ellen minisztériumi vizsgálat indult, amiért, ahogy arról a Népszava beszámolt, a zenekar egy tagja sorozatos verbális abúzussal vádolta – miközben a rektori pályázati kiírás szerint előnyt jelent a kommunikációs és konfliktuskezelési képesség. Kelemen pedig az épülő házi szalonjuk miatt került a hírekbe, az ügyben per és nyomozás is indult.

Az egyetem jelöltje azonban a pozícióra Kutnyánszky Csaba karnagy, oktatási rektorhelyettes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának vezetője, aki a felsőoktatási törvény jelenlegi szabályai szerint megfelel a pályázati kiírásnak.

A szenátus jogkörének csorbítása

A másik levél, amelyet az egyetemi szenátus tagjai és tanszékvezetői Csák János miniszternek a napokban küldtek, az egyetemre kinevezett kancellár, Kotán Attila Bertalan tevékenységéhez, közvetve pedig szintén a rektorválasztáshoz kapcsolódik.

Ebben azt jelzik – nem először – a fenntartó felé, hogy „az egyetemre 2023. január 1-én kinevezett kancellár működése, munkastílusa, morális és a szakmai munkára kiható rombolása elfogadhatatlan az egyetemi polgárság számára, a törvényben előírt együttműködési kötelezettségének továbbra sem tesz eleget. Kancellári utasításait több esetben nem a jogszabályi háttérnek megfelelően, a szenátus hatáskörének csorbítása mellett hozza meg. Mindezek következtében egyetemünk helyzete válságos” – írják ebben a Zeneakadémia vezetői. (A problémát jelző korábbi levelükre nem kaptak választ.)

A mostani levél egyik előzménye az, hogy a kulturális minisztérium májusban azt indítványozta: a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénnyel ellentétben – amely szerint a szenátus bírálja el a rektori pályázatokat és választja meg a rektorjelöltet – 

A Zeneakadémia azonban egyértelművé tette, hogy az egyetem hosszú távú érdekeit szem előtt tartva a szenátus „törvényben rögzített jogköreinek csorbítatlan érvényesülése nélkülözhetetlen”.

A július 3-án nyilvánosan kiírt pályázat benyújtásának határideje 2023. augusztus 10., elbírálásának határideje október 31. Az állás „tervezett betöltésének időpontja” november 1. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a távozó és az új rektor éles váltásban követi egymást. A nagy múltú intézmény élén – az oktatási időszak kellős közepén – úgy történhet vezetőcsere, hogy az átadás-átvételre nem marad egypercnyi idő sem.

Törvénymódosítás készül?

Érdekes az is, hogy míg a márciusban a szenátusnak megküldött pályázattervezetben a pályázat elbírálásának módja kitételnél még az szerepel, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény (Nftv.) 12 paragrafus (3) bekezdés d) pontja és a 37. paragrafus (4) bekezdésében foglaltak szerint „a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a szenátus véleményezi, és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről”, addig a most megjelent kiírásban már csak annyi van, hogy: „Az Nftv. rendelkezései szerint.” 

Mindennek pedig a jelenlegi vezetés szerint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ellehetetlenítése a célja. A Zeneakadémia szenátusa 2022 decemberében ugyanis egyhangúlag elutasította az egyetemi modellváltást, az alapítványi formát, márpedig erről, úgy tűnik, nem tett le a kulturális tárca, ezt mindenáron végig akarják vinni. 

Az intézményben úgy látják, hogy a rektorválasztás előkészületei, annak körülményei – a kancellár tevékenységéhez hasonlóan – alapvetően érintik az egyetemi autonómiát, és ha olyan rektort nevez ki Csák János, akire rászabták a pályázatot, viszont a szenátus nem támogatja, az beláthatatlan szervezeti és személyi rombolást idézhetne elő az intézményben. Abban az intézményben, amely – miközben a pályázati kiírás egyébként többször utal arra, hogy az új rekor feladata az intézmény nemzetközi elismertségének erősítése – a nemzetközi rangsorban a magyar egyetemek közül évek óta a legjobb a szakterületi listán.

(Borítókép: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2021. október 31-én. Fotó: Róka László / MTI)