Kőkeményen ellenáll a Zeneakadémia, nem hagyja magát lenyomni

Mint azt a korábbi cikkünkben megírtuk, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) élén Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én lejár, ezért a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-án kiírta a pályázatot a rektori pozíció betöltésére.

Ez azonban jelentősen eltér a korábban az egyetemmel egyeztetett változattól, és a pályázati követelmények között annyira leszűkítik a jelentkezők körét, hogy az egyetem szenátusa kemény hangú állásfoglalásban tiltakozott a súlyosan diszkriminatív pályázati kiírás ellen. Ezt a levelet tegnap, azaz július 4-én el is juttatták Csák János kulturális és innovációs miniszterhez.

A pályázat szövegéből az sejthető, hogy azt személyre szabottan Keller András hegedűművészre, a Concerto Budapest zeneigazgatójára vagy Kelemen Barnabás hegedűművészre írták ki. Az egyetem jelöltje ezzel szemben Kutnyánszky Csaba karnagy, oktatási rektorhelyettes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetője.

A szenátus dönt, nem rangsorol

Korábbi cikkünkben azt is megírtuk, hogy a felsőoktatásról szóló törvény szerint az egyetem szenátusának van joga ahhoz, hogy a pályázatokat véleményezze, és döntsön a rektorjelölt személyéről, akit aztán felterjesztenek a miniszterhez. A nemzeti felsőoktatási törvény 12. § (3) d) bekezdése egészen pontosan így szól: „a Szenátus (...) elbírálja a rektori pályázatokat, és megválasztja a rektorjelöltet”.

Információink szerint májusban már történt kísérlet arra, hogy a minisztérium lenyomja a Zeneakadémia szenátusának torkán azt, hogy csupán a jelöltek sorrendjét állapítsa meg, és közülük majd Csák János miniszter választ. A tárca el is készített egy eljárásrend-tervezetet erről, amire az egyetem úgy reagált, hogy annak tartalmával nem ért egyet. A rektorjelölt-választás lebonyolítását a Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint tartják elfogadhatónak, márpedig az pontosan azt tartalmazza, amit a fent idézett törvény. 

ehhez képest a tegnapi cikkünk nyomán kiadott közleményben a minisztérium azt írja: „Az egyetem szenátusa – a vonatkozó törvényi kereteknek megfelelően – a rektorválasztás folyamatában általuk választott jelölteket rangsorolás szerint terjeszti fel a fenntartó minisztériumnak.”

Ahhoz, hogy ez mégis így történjen, módosítani kellene a felsőoktatási törvényt. Nem kizárt, hogy sor kerülhet erre, ám a jelenleg hatályos jogszabály szerint még mindig a szenátus dönt a rektorjelölt személyéről, és ehhez a Zeneakadémia továbbra is ragaszkodik. 

Rangsorok előkelő helye

A minisztérium tegnapi közleménye foglalkozott a Zeneakadémia nemzetközi reputációjával is: „A pályázat célja – írják –, hogy olyan nemzetközi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező rektora legyen az intézménynek, aki a 2016-ban még a nemzetközi előadó-művészeti rangsorok előkelő helyén szereplő egyetemet visszaemeli és tovább erősíti a magyar zenei hagyományokat megillető helyre.

Ezért is fontos – folytatódik a közlemény –, hogy a pályázat szerint az új rektor nemzetközi klasszikus zenei verseny értékelői tapasztalatai mellett rendelkezzen nemzetközi klasszikus versenyeken szerzett díjjal és klasszikus zenei intézmények menedzsmentjében szerzett jártassággal, valamint nemzetközileg kiemelkedő és elismert előadóművészi és oktatói tapasztalattal.”

Azzal, hogy a rektori pályázati kiírás leszűkíti a pályázók körét a klasszikus zene, illetve az előadó-művészet területére, korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk. A nemzetközi reputációt illetően pedig elmondható: a brit Quacquarelli Symonds (QS) nemrégiben publikált nemzetközi szakterületi rangsorában (Rankings by Subject 2023) a Zeneakadémia az előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában elért 51–100. közötti helyezésével kiemelkedik a hazai egyetemek közül. Nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna a saját tudományterületén.

(Borítókép: MTI / Mohai Balázs)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!