Megismétlődik a száztíz évvel ezelőtti kaland

Brazíliától Örményországig mindenhol élnek magyar cserkészek, közülük csaknem kétszázan 2013-ban, Jándon az első vági cserkész tutajtúra századik évfordulójára emlékeztek. Tíz napot töltöttek a maguk készítette tutajokon csordogálva. Az akkori túráról az Index filmet is forgatott, amelyben a világ minden tájáról érkező fiatalok arról beszéltek, hogyan tudják megőrizni a magyarságukat Argentínában, Brazíliában, Bostonban, Kanadában, Örményországban.

A magyarul jellegzetes akcentussal beszélő fiatalok idén is összegyűlnek „a legmagyarabb folyó”, a Tisza partján, és Tiszabecsnél kezdik el ácsolni a tutajokat 2023. július 14-én, pénteken. Vasárnap szállnak vízre, és július 22-én ér véget az útjuk Benknél.

Az egyedi cserkész tutajtábort a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) szervezi, karöltve a magyarországi, a vajdasági, a felvidéki és az erdélyi magyar cserkészszövetségekkel: egy 110 éves magyar cserkészhagyományt tartanak életben – összmagyar szervezésben. A kilencnapos tutajtábor a Felső-Tisza vadregényes, kezdeti 100 kilométeres szakaszán zajlik 250 magyar ajkú cserkésszel három kontinensről (Dél- és Észak-Amerika, Ausztrália és Európa), 14 saját tervezésű és saját építésű tutajon.

Fotó: KMCSSZ

500 hordó, több ezer csavar és szög, 27 tonna anyag – ezt hoztuk ide a folyóhoz, ahol 14 tutajt építünk saját kezűleg, részben hagyományos anyagokból, de XXI. századi elemekből is. Mindegyik tutajon 15 cserkész lakik majd hat napon keresztül, amíg Tiszabecstől Benkig evezünk, az ukrán határ mentén. Óriási munka, de volt rá két évünk, hogy felkészüljünk

– mondta a közleményük szerint Vámos István cserkésztiszt, táborparancsnok Bostonból.

Honfoglalás és szemétgyűjtés 

A vízitúra az ukrán–magyar határ mentén halad, Tiszabecsnél indul, és Benknél végződik. A tervek szerint napi 15-20 kilométert fog megtenni a flotta. A tábor kerettörténete a honfoglalás lesz, amit cserkészprogramok egészítenek ki. Mivel a Tisza az egyik legszennyezettebb folyó Európában, így a tábor kiemelt célja, hogy a túra során a Tiszában lévő szemetet és hulladékot gyűjtsék a résztvevők, és tisztábban hagyják a folyót a tábor végére.

A tutajtáboroknak hosszú történelmük van a magyar cserkészetben az 1913. évi vági tutajúttól az argentin Paraná és az észak-amerikai Connecticut folyókon rendezett túrákig. Magyarországon utoljára 2013-ban szervezett a KMCSSZ tutajtúrát a Tiszán.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!