Nagyszabású nemzetközi flotta indult útnak az ukrán határtól

Vízre bocsájtották a nagyszabású nemzetközi tutajflottát a cserkészek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ menti Tiszabecsnél, és 100 kilométer megtétele után, pénteken kötnek ki Benknél. A világ minden tájáról érkező 250 magyar ajkú cserkész előtte saját kezűleg építette meg a tutajokat a Vidám Delfin Kempingben.

„Ötszáz hordó, több ezer csavar és szög, 27 tonna anyag – ezt hoztuk ide, a folyóhoz, ahol 14 tutajt építettünk saját kezűleg, részben hagyományos anyagokból, de XXI. századi elemekből is. Mindegyik tutajon 15 cserkész lakik majd hat napon keresztül, amíg Tiszabecstől Benkig evezünk, az ukrán határ mentén. Óriási munka, de volt rá két évünk, hogy felkészüljünk” – nyilatkozta a közleményük szerint Vámos István cserkésztiszt, táborparancsnok, aki Bostonból érkezett a Tisza partjára.

Hagyományos mozgó tutajtúra

A tábor hagyományos mozgó cserkésztábor, de erdők-mezők helyett ezúttal a vízen haladnak a táborozók. Útközben a cserkészek szemetet is szednek a hajókról, ezzel tisztítva Európa egyik legszennyezettebb folyóját.

A természet nyilván nagyon fontos, azt védeni kell. A természet nélkül nem tudnánk cserkészkedni, arra épül az egész cserkészet, hogy kint vagyunk a szabadban. Ahogy Lord Baden Powell mondta, jobb állapotban kell hagynunk a dolgokat, mint ahogy találtuk őket. Így fontos része a tutajtáborunknak a Tisza tisztítása, a tutajozás alatt mindennap szemetet fogunk szedni azon a szakaszon, ahol megy a flotta

– mondta a Washington D. C.-ből érkező Krizsán Elek segédtiszt.

A Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) kezdeményezésében a tutajtábor egy 110 éves magyar cserkészhagyományt tart életben – összmagyar szervezésben. A magyarországi, vajdasági, felvidéki és erdélyi magyar cserkészszövetségekkel karöltve a KMCSSZ tutajtábora a Felső-Tisza vadregényes, kezdeti 100 kilométeres szakaszán zajlik, a cserkészek három kontinensről (Dél- és Észak-Amerika, Ausztrália és Európa) érkeztek.

Paraná, Connecticut, Tisza

„A tíz évvel ezelőtti tábort is az argentin–magyar cserkészvezetők kezdeményezték, mert fontosnak tartjuk, hogy a fiatal cserkészeknek ilyen élményt és szolgálati lehetőséget nyújtsunk, nemcsak a saját körzetünkben, Dél-Amerikában, hanem az anyaországban is – mondta Haynal Edith cserkésztiszt és táborparancsnok-helyettes, aki Buenos Airesből érkezett. – Fontos az összetartás más szövetségekkel, és noha más nyelveken beszélünk, és egy picit máshogy cserkészkedünk, a hagyományaink összekötnek – így van ez a tábor keretmeséjével is, amely a honfoglalás.”

A tutajtáboroknak jelentős történelme van a magyar cserkészetben, az 1913. évi vági tutajúttól az argentin Paraná és az észak-amerikai Connecticut folyókon rendezett túrákig. Magyarországon utoljára 2013-ban szervezett a KMCSSZ tutajtúrát a Tiszán.