Végső búcsút vettek Lator Lászlótól a Farkasréti temetőben

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagját, aki életének 96. évében, július 17-én halt meg, a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti. Lator Lászlót a református egyház szertartása szerintbúcsúztatták a Hóvirág úti ravatalozóban − közölte az MTI.

Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, egykori tanítvány búcsúbeszédében Lator Lászlót idézve azt mondta: „egész életemben szerencsém volt”.

Ferencz Győző szerint Lator László szerencsés volt, hogy nyugodt, a szellemiek iránt fogékony családba született, hogy „földközelben, Tiszasásváron töltötte gyerekkorát, bokrok alatt bogarászva”.

Szerencsés volt, mert túlélte a II. világháborút, a szovjet hadifogságot, az átszökést a határon. Makón jó kezekbe került, felvették az Eötvös kollégiumba, majd miután kizárták, mégis elvégezhette az egyetemet − mondta Ferencz Győző, emlékeztetve arra, hogy Körmenden volt tanár, majd az Európa Könyvkiadónál lett alapító-szerkesztő, főszerkesztő.

1970-ben a televízióban a nézőket hódította meg közvetlenségével, előtte nem sokkal jelent meg Sárangyal címmel első verseskötete − idézte fel.

Lator alapító tagja, tíz éven át ügyvezető elnöke volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának − mondta.

Ferencz Győző szerint a Kossuth-díjas költő, esszéista és műfordító tudta, hogyan lehet „az ismeretlent a kimondhatóság hálójába fogni”. Nem volt eszköztelen költő, de eszközeit nem akarta mutogatni, szerinte „anyagát sűrűre szőtte”, és azt a kevés versét is könyörtelen kritikával olvasta.

A nagyközönség a televízióból ismerte a költőt

Az 1990-es évek végén kétszer is megjelentek összegyűjtött versei, köztük az ifjúkori költeményei is − hívta fel a figyelmet Ferencz Győző, aki szerint Lator „a költészet mesterségét szünet nélkül gyakorolta, mintha állandó készenlétben lett volna”.

László! Kedves László, öröknek hitt barátunk! Nincs ez sehogy se rendjén...

− hangsúlyozta búcsúbeszédében a barátok nevében Várady Szabolcs Kossuth- és József Attila-díjas költő.

Mint mondta, a költőt a legtöbben televíziós műsoraiból, köztük a Lyukasórából ismerik, ahol Lator László „káprázatos lendülettel és szenvedéllyel vonta be a hallgatókat egy-egy vers világába”.

Várady Szabolcs beszélt arról is, hogy könyvei elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia honalapján, amelynek alapító tagja is volt.