Az MMA elnöke keményen nekiment a Zeneakadémiának

D  AS20221103002
2023.08.02. 07:52
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Zeneművészeti Tagozatának huszonnégy tagja írta alá azt a levelet, amelyet Vashegyi György elnöknek küldtek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) rektori pályázata körüli anomáliák miatt. A levélírók csalódottságukat fejezték ki, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter nem velük, a tizenkét éve köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiával egyeztet, hanem a csupán néhány hete alakult Magyar Muzsikusok Szövetségével. A zeneművészek azonban akkor döbbentek meg igazán, amikor megérkezett Vashegyi György válasza – ez a levél az Index birtokába jutott. A Zeneakadémia pedig kialakította az újból kiírt rektori pályázattal kapcsolatos állásfoglalását, amelyet szintén közlünk.

Komoly feszültséget kelt a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) belül a Zeneakadémia rektori pályázatának ügye. A Makovecz Imre elnökletével 1992-ben alakult, és a második Orbán-kormány által 2011-ben köztestületi rangra emelt akadémiának a jobboldalhoz végtelenül lojális tagjai nem igazán szólalnak meg, akkor különösen nem, ha a kormányoldalon alakul ki véleménykülönbség. Csakhogy ami a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázata körül zajlik, az közülük is többeket felszólalásra és levélírásra sarkallt. A pályázat körüli vihar is jelzi, hogy 

jelenleg a jobboldalon zajlik egyfajta kulturális területfoglalás és újraelosztás, amelynek most a Zeneakadémia, a magyar zenei élet csúcsintézménye lett a terepe.

Az MMA Zeneművészeti Tagozatának több mint fele, huszonnégy akadémikus írta alá azt a Vashegyi György MMA-elnöknek címzett levelet, amelyben jelezték, hogy a Zeneakadémia rektori pályázata körüli anomáliák lázban tartják az érintett területtel foglalkozó akadémikusokat.

A levélben üdvözölték, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter visszavonta az első pályázatot, ugyanakkor, mint fogalmaztak, meglepve és csalódva szembesültek azzal, hogy egy ilyen súlyos szakmai kérdésben a miniszter nem a tizenkét éve köztestületként működő, a művészeti élet tisztaságáért is felelős MMA-val, hanem egy olyan szervezettel egyeztet, amely csak néhány hete alakult.

Ez a szervezet a Magyar Muzsikusok Szövetsége, amelynek az elnöke Keller András hegedűvész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója. (A szövetséget mint egyesületet a bíróság 2023. április 18-án jegyezte be, ezt a sajtónak június 7-én jelentették be – a szerk.) 

A levélírók úgy vélik: ha a miniszter csak egyetlen szervezettel tárgyal, az kizárólag az MMA lehet.

Csák János Keller Andrásékkal tárgyalt

Ahogy azt az Index megírta, a Zeneakadémia több mint kétszáz oktatója tiltakozott a 2023. július 3-án kiírt, súlyosan diszkriminatív első rektori pályázat miatt, hiszen a jelentkezési feltételek kizárták annak a lehetőségét, hogy a jazz- és a népzenészek, továbbá a zeneszerzők, a zenepedagógusok és a zenetudomány képviselői is induljanak, csak a komolyzenében jeleskedő előadók pályázhattak.

A tiltakozások hatására Csák János miniszter két héttel később, 2023. július 18-án az ATV-nek adott interjújában bejelentette, hogy visszavonja az első pályázatot, ezt azonban úgy tette meg, hogy közben előrevetített egy újabb botrányt.

Ez be is következett, ahogy azt az Index a magyar sajtóban elsőként kiszúrta: az új pályázati kiírás már azt is feltételként szabja, hogy a pályázónak rendelkeznie kell a legmagasabb állami kitüntetések egyikével (Kossuth-díj, Széchenyi-díj, Kiváló Művész, Érdemes Művész, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja). Ez pedig azt zárta ki, hogy indulhasson Kutnyánszky Csaba professzor, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának vezetője, aki korábban már bejelentette ebbéli szándékát, és az egyetem őt tekintette a jelöltjének.

Csák János emellett az ATV-nek adott interjújában szólta el magát, hogy azzal a Magyar Muzsikusok Szövetségével egyeztetett a Zeneakadémiával kapcsolatos új pályázati „igényekről”, amelynek az elnöke Keller András. Vagyis a pályáztatási folyamat közepén tárgyalt azzal a lehetséges jelölttel, aki addigra nyilvánosan bejelentette, hogy indul a rektori székért, és már az első pályázati felhívás is olyan volt, mintha egyenesen rá írták volna. A miniszter vagy a tanácsadói tehát őt szemelhették ki a Zeneakadémia élére.

Az MMA társadalmi szerepe

Ez a találkozó volt az, ami szemet szúrt az MMA Zeneművészeti Tagozatának is. A Magyar Művészeti Akadémia 2010-ben, a második Orbán-kormány hatalomra lépésekor bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja: „A törvényi szabályozást indokolja az az elvárás, hogy a kultúra és kiemelten a különféle művészeti ágak képviselői egyre fontosabb szerepet töltsenek be a társadalom alakításában, és aktív szerepvállalásukkal járuljanak hozzá a kulturális érdekek hatékony érvényesítéséhez.”

A kulturális érdekek hatékony érvényesítéséhez azonban nem tudnak hozzájárulni akkor, ha meg sem kérdezik őket.

Az MMA elnökének címzett levelükben tehát az akadémikusok – akik a magyar zenei élet jeles képviselői – azt kifogásolták, hogy az MMA háttérbe szorult. Az igazi hideg zuhany azonban akkor érte őket, amikor megkapták a köztestület elnökének a válaszát. Ebben Vashegyi György arról tájékoztatja a Zeneművészeti Tagozatot, hogy Csák János miniszterrel az elmúlt hónapokban éppen ő, az MMA – történetesen zenész – elnöke egyeztetett több alkalommal is személyesen a Zeneakadémia állapotáról és lehetséges jövőképéről.

Miniszter úr elfogadta azt a javaslatomat, hogy az MMA testületként lehetőleg formálisan maradjon távol ettől a konfliktustól – írja Vashegyi. – Miniszter úr teljesen egyetértett velem abban, hogy ez a távolságtartás most különösen indokolt, hiszen akadémikusaink között nemcsak zeneakadémiai oktatók, hanem jelenleg aktív tanszékvezetők is vannak.

Vashegyi György javaslatait tehát elfogadja a miniszter, és mivel az általa vezetett MMA felterjesztésére kapott Keller András egyetemi tanári címet, hogy megfeleljen a rektori kiírás feltételeinek, ő lehetett az, aki Csák János figyelmébe ajánlotta még a pályázati kiírás előtt a Concerto Budapest zeneigazgatóját. De az biztos, hogy az MMA elnökeként nem osztja a Zeneművészeti Tagozat aggodalmát abban a kérdésben, hogy a miniszter a Keller által vezetett Magyar Muzsikusok Szövetségével tárgyalt.

Vashegyi szerint egyébként azért kell az MMA-t, és ezzel a zeneakadémiai oktató és tanszékvezető akadémikusokat távol tartani a konfliktustól, mert – ahogy a levelében írja – egzisztenciális fenyegetés érheti azt, aki a „most leköszönő” egyetemi vezetéssel szemben nyilvánosan állást mer foglalni.

Szakmai és morális állapotok

Vashegyi György a levelében ezt írja:

Teljesen egyetértettünk miniszter úrral abban is, hogy egy dologban semmilyen körülmények között nem engedhet a fenntartó: az új zeneakadémiai rektornak megkérdőjelezhetetlen, nemzetközileg is az élvonalban álló szakmai életművel kell rendelkeznie, oktatási téren is. Liszt Ferenc pontosan ilyen volt, míg a közelmúlt vezetői nem teljesen ilyenek: nézetem szerint a 24. óra utolsó öt-tíz percében vagyunk, mert ez az intézmény még egy rossz személyi döntést nem bír ki.

Ez szinte szó szerint az, amit Csák János az ATV-ben mondott: „Egy dologban nem tudunk engedni: az, hogy ez az intézmény kerüljön föl abba a pozícióba, ahol nemzetközileg lennie kell. (…) Nekem olyan kell, aki állt már a világ színpadain, aki érezte azt a rivaldafényt, aki a példaképe lehet a jövendő hallgatóknak.”

Vashegyi a levelében végezetül a Zeneakadémiáról kifejti, hogy „az intézmény mostanra egész fennállásának egyik legsúlyosabb szakmai és morális állapotába jutott”. Ezt a sértő mondatot éppen annak a Zeneművészeti Tagozatnak írja, amelynek tagjai között, ahogy ő maga is említette, zeneakadémiai oktatók és tanszékvezetők is vannak, akik nem mellesleg aláírásukkal tiltakoztak az első rektori pályázat ellen. Az MMA akadémikusait minimum megosztotta, de információnk szerint inkább felháborította, hogy

Vashegyi egy személyben, mindenféle előzetes testületi egyeztetés nélkül tárgyalt Csák Jánossal, sőt utólag sem számolt be erről, csak miután kérdőre vonták.

Vashegyi György és Keller András érdekeltségei

Vashegyi György jelenleg amellett, hogy a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Karmelitában ülésező Nemzeti Kulturális Tanács elnöke is, de az érdekeltségi körébe tartozik a Haydneum Magyar Régizenei Központ – amely, ahogy a Kultúra.hu-nak elmondta, évi másfél milliárd forintból gazdálkodik – és a koncertek szervezésével foglalkozó Filharmónia Magyarország is. E két intézmény részt vesz a Régi Zenei Napok szervezésében – ennek rezidens együttese a Vashegyi által alapított és vezetett Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus. Mindemellett 2022 októbere óta ő a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatója is. 

Azt sokan elismerik, hogy Vashegyi Györgynek jelentős szerepe volt a magyarországi zenekaroknak kiosztott állami támogatások „kijárásban”. A régizenében kiváló karmesternek ugyanakkor nem szökött szárba a Zeneakadémián a régizene tanszéke (a szereplők eltérő módon vélekednek arról, hogy mi volt ennek az oka), Keller András rektorságával viszont ez is új lendületet kaphat. Vashegyi mandátuma ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként 2023. november 4-én lejár (október 5-én lesz a tisztújító közgyűlés): a művészeti akadémián arról beszélnek, hogy a továbbiakban – az elődjéhez, Fekete Györgyhöz, illetve Jankovics Marcellhez hasonlóan – tiszteletbeli elnök lehet.

Keller András, ahogy azt korábban megírtuk, 2015-ben konfliktusok közepette távozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről – ha rektor lesz, a Concerto Budapest újra a Zeneakadémia rezidens zenekara lehet, ami a kultúrafinanszírozás szűkülő lehetőségei közepette biztos egzisztenciát jelentene számukra. Kérdés ugyanakkor, hogy Keller marad-e az együttes zeneigazgatója, el tudja-e látni egyszerre a két jelentős pozícióval járó feladatokat.

Megvan a Zeneakadémia jelöltje

Időközben a Zeneakadémia kialakította az álláspontját az új pályázati kiírással kapcsolatban, ami szerintük bár nyitottabbá vált, további korlátozást is tartalmaz, amely a művészeti középdíjasokat és az esetleges külföldi pályázókat is kizárja a versenyből.

Mindemellett az újonnan kiadott pályázat sérti a szenátusnak a felsőoktatási törvényben rögzített, a pályázati felhívás tartalmával kapcsolatos jogait. A fenntartónak ugyanis egy új pályázat esetén is be kellett volna kérnie a pályázati kiírás szövegére vonatkozóan a szenátus javaslatát. Ez a körülmény a jogbizonytalanság árnyékát veti a további pályázati folyamat egészére

– szól a Zeneakadémia kérdésünkre adott állásfoglalása.

Információink szerint egyébként a Zeneakadémiának is megvan már az új jelöltje, aki megfelel a második, július 21-én közzétett pályázati kiírás követelményeinek, tehát egyetemi tanár és magas állami kitüntetéssel is rendelkezik. Egy életpályába ritkán fér bele magas szinten folytatott művészeti tevékenység és sok munkával járó tudományos karrierút is, hacsak nem a Kossuth-díjára alapozva kap valaki egyetemi tanári címet, ahogy az Keller András esetében is történt. De így is van, aki megfelel ezeknek az elvárásoknak, a mérkőzés tehát még koránt sincs lefújva. A rektori pályázatokat 2023. augusztus 21-ig lehet beadni, és legkésőbb október 31-ig eldől, hogy november 1-jétől ki lesz a leköszönő Vigh Andrea utódja.

(Borítókép: Vashegyi György 2022. november 3-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)