Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A Fedél Nélkül című újságot 1993-ban Ungi Tibor – magát utcai szociális munkásként meghatározó – örökös alapító-főszerkesztő indította útjára. Az első lapszámban a következő sorokat írta: „1989-ben született egy lap, a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság helyzetjelentése, amely kifejezetten a hajléktalanság problémájával foglalkozott. Győri Péter írta, szerkesztette. Három szám jelent meg, azután szünet. Most újra próbálkozunk. Munkánkba szeretnénk bevonni a hajléktalanlétet élőket is, írásaiknak gondolataiknak fórumot biztosítani. Ez a lap tehát a hajléktalanságról szól, de nem csak nekik: mindenkinek, aki a magyar társadalom jólétivé alakulásáért felelősséget érez. Kérjük a tisztelt nyilvánosságot, fogadjon minket szeretettel és megértéssel.”
A lap missziója azóta sem változott. Kepe Róbert – aki már húsz éve a Fedél Nélkül felelős szerkesztője – az Indexnek elmondta, az újság indulásakor két cél lebegett a létrehozók szeme előtt:
egyrészt, hogy az emberek olvassanak a hajléktalanságról, másrészt, hogy a hajléktalanok bevételhez jussanak.
1989 előtt a hajléktalanság fogalma ismeretlen volt a lakosok és a hatóság számára is, mivel a Kádár-rendszer alatt mindenkinek kötelező volt dolgoznia. A budapesti munkásszállókon összesen 400 ezer ágy volt, így a vidékről ingázóknak sem kellett aggódniuk a lakhatásuk miatt.
Aztán jött a rendszerváltás. A nagy állami vállalatok megszűntek, és ezzel együtt a munkásszállók nagy része is. Hirtelen sok százezer ember került az utcára:
jövedelem és lakás nélküli emberek tömegei lepték el Magyarország köztereit.
A legkiszolgáltatottabbak 1989-ben a pályaudvarokon telepedtek le, amit a MÁV még abban az évben megelégelt, és lezárta éjszakára a várótermeket – ez azóta is így van. A hajléktalanoknak azonban nem volt hova menniük, így tüntetni kezdtek. Először a Vérmezőn, majd a Blaha Lujza téren gyülekezett egy nagyobb, hajléktalanokból álló tömeg, amelyhez civilek is csatlakoztak.
A demonstráció következményeként a fővárosi önkormányzat végül adott a hajléktalanoknak egy ingatlant – egy csepeli általános iskola tornatermét –, hogy ideiglenesen meg tudjanak ott szállni. Később megkaptak egy megszűnő munkásszállót a Vajdahunyad utcában, amely azóta is a Fedél Nélkült kiadó szervezet, a Menhely Alapítvány székhelye. Ungi Tibor tehát ilyen körülmények között hozta létre a lapot.
A Fedél Nélkül – amely eredetileg írógéppel, fénymásolva készült – első számai a vonatkozó jogszabályok hiánya miatt olyan információkat is tartalmaztak, mint hogy hol tudnak a hajléktalanok aludni, enni, melegedni. Az újság egyrészt egy üzenőfal volt számukra, másrészt olyan általuk írt cikkek is szerepeltek benne, amelyek a nagyközönségnek szóltak. A rendszer eleinte más volt, mint ma. Akkoriban volt egy meghatározott ára a lapnak: a hajléktalanok pedig annyit másolhattak belőle, amennyit akartak vagy tudtak, majd terjesztették. A 90-es években éves szinten 5-600 terjesztője volt a Fedél Nélkülnek. (Összehasonlításképp: a Covid következtében tavaly 200 volt.)
Ez a rendszer Ungi Tibor haláláig, azaz 1999-ig nem változott. Az ő távozása mindent felrobbantott. A szerkesztőbizottság szétesett, többen új lapot alapítottak, így káosz uralkodott a Fedél Nélkül szerkesztőségében. Majd 2003-tól Kepe Róbert vette át az irányítást, és megkezdődött a rendrakás időszaka: a terjesztői hálózatot rendbe tették, és új szabályok születtek. Ebben az időszakban már nyomdában készült az immár nyolcoldalas újság.
A kétezres években új szerzők érkeztek a csapathoz, az első önkéntesek pedig 2004-ben csatlakoztak. Kepe Róbert elmondta, ők akartak lenni az új Nyugat, hiszen az volt a céljuk, hogy minél több olyan tehetséget találjanak, akiknek az egyetlen hátrányuk, hogy önmenedzselésben gyengék. Ennek eredményeképp 2005 és 2010 között olyan hajléktalan szerzők publikáltak a lapban, akiknek minimum az Élet és Irodalom szerkesztőségében lett volna a helyük, és olyan hajléktalan művészek alkotásait mutatták be, akiknek a Ludwig Múzeumban is kiállíthatták volna a munkáit.
Emellett persze a művészi eszközöket nem használó hozzászólások is teret kaptak, hiszen a szerkesztőség célja továbbra is az volt, hogy egy befogadó társadalmat teremtsenek, és hogy az emberek ne forduljanak el automatikusan a hajléktalan emberek elől. A publikált írások, művek következtében többüknek helyrejött valamilyen szinten az önbecsülése, és állást is vállaltak.
Mint Kepe Róbert kifejtette, a Fedél Nélkül a következő célokat tartja a mai napig szem előtt:
Ha a hajléktalanok ezeket a képességeket visszanyerik, könnyen visszatalálhatnak a munkaerőpiacra.
Mára a Fedél Nélkül egy 20 oldalas újság exkluzív interjúkkal, versekkel, novellákkal, rajzokkal és egyéb művészi alkotásokkal. Önkéntesek és hajléktalanok egyaránt kapnak publikálási lehetőséget, ám próbálják megtalálni azt az arányt, hogy a saját szerzői gárdájuktól ne vegyék el a teret.
Azok a hajléktalanok, akik más módon szeretnék kivenni részüket a munkából, terjesztőként dolgoznak a lapnál. A jelenlegi szabályok szerint egy terjesztőnek 100 forintot kell fizetnie egy példányszámért, majd az újságokat a köztereken értékesítheti.
Ez számukra egy munka, így érdemes az eszünkbe vésni, hogy minden egyes hajléktalan ember, aki kiáll az utcára újságot árusítani, éppen az önbecsülésén és azon dolgozik, hogy ki tudjon törni a nincstelenségből.
Ugyan a Covid miatt feleződött a terjesztők és így a print példányok száma is, a rendszer azóta már visszaállt a régi kerékvágásba. Mivel globálisan ez a tendencia jellemző, a világ utcai lapjainak szövetsége próbálja kitalálni, hogy mik ennek az okai, és hogyan lehetne változtatni. Ugyanakkor Kepe Róbert arról is beszélt, hogy a lap tevékenységi köre most szélesebb, mint eddig bármikor.
A 30 éves évforduló alkalmából pedig egy születésnapi bulit és adománygyűjtő kampányt szervez a Fedél Nélkült kiadó szervezet szeptember 30-án. Kifejezett céljuk, hogy az egyik szolgáltatásuknak, az Első Kézből a Hajléktalanságról nevű projektnek – amely azzal foglalkozik, hogy hajléktalanokat képez előadóvá – tudjanak finanszírozást teremteni. Ha ez összejön, tudnak majd a saját történetükről és magáról a hajléktalanságról általánosságban beszélni, párbeszédet folytatni a fiatal felnőttekkel. Az érzékenyítő program már 2009 óta létezik, és azóta a Fedél Nélkülhöz tartozó hajléktalanok, aktivisták, szociális munkások már több száz oktatási intézményben jártak.
A mostani szülinapi buli egyben az adománygyűjtő program nyitóeseménye lesz, ahol azt az összeget szeretnék előteremteni, amelyből a jövő évben működni tud a projekt. Az adományokat az adjukossze.hu felületén is várják. Az ünneplés a budapesti Gólyában lesz, ahol a Harcsa/Keszég/Márkos/Benkő/Pánd formáció, valamint egy meglepetésvendég is fellép. A koncerteken kívül beszédek, torta és közös emlékezés is lesz, a Fedél Nélkül csapata mindenkit vár szeretettel.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
