Építészeti viccnek tartották a világ egyik leghíresebb épületét

Aki Párizsba utazik, minden bizonnyal felkeresi a világ legnagyobb és egyben leglátogatottabb múzeumát. A Louvre 1793. augusztus 10-én, éppen 230 évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit. Mára 35 ezer műkincs található a 60 ezer négyzetméteres épületkomplexumban, és 2022-ben 7,8 millió ember kereste fel. (2019-ben, a koronavírus-járvány előtt ez a szám 9,6 millió volt.)

Ez nem véletlen, hiszen a történelem leghíresebb műalkotásainak ad otthont, többek között a Mona Lisának és a Méloszi Aphroditének, emellett olyan régiségek is találhatók itt, mint az egyiptomi, görög, etruszk és iszlám művészet kincsei.

De hogyan kerültek ezek a műkincsek az épületbe annak idején? 1791-ben már javában zajlott a francia forradalom, és sokan aggódtak, hogy a felbecsülhetetlen értékű tárgyak odavesznek. A francia Nemzetgyűlés ekkor döntött úgy, hogy a megóvandó alkotásokat egy palotában kell elhelyezni. Ez lett a XII. században eredetileg erődítményként épült Louvre, amely a XIV. században uralkodói rezidenciaként is szolgált.

A kiállított darabok jelentős része már a megnyitáskor is itt volt, majd a műkincsek egyre csak gyarapodtak, amihez többek között III. Napóleon császár is hozzájárult.

A múzeum épülete is folyamatosan fejlődött. A II. világháború alatt a gyűjtemény nagy részét kimentették, és elszállították különböző vidéki kastélyokba és apátságokba, így fennmaradtak az alkotások. 

A piramis

1981-ben François Mitterrand francia elnök bejelentette a „Grand Louvre” projektet, amelynek célja a múzeum átalakítása és kibővítése volt. Így még a XX. században, 1989-re az épülethez toldottak egy üvegből, alumíniumból és acélból készült piramist, amely ma is a múzeum három pavilonját köti össze. 1993 óta a főbejárat ez alatt található.

A projekt eredményeképp a kiállítási terület megduplázódott, azonban Ieoh Ming Pei kínai származású amerikai építész művéért nem mindenki lelkesedett. Esztétikai és technikai okok miatt is többen támadták az új építményt, hatalmas médiavitát generálva. Volt, aki „építészeti viccnek” vagy „megalomán ostobaságnak” nevezte.

A modern és a régi stílus keveredése viszont manapság rendkívül nagy népszerűségnek örvend, fotók százai készülnek nap mint nap a piramissal és a régi épülettel a háttérben. Maga a piramis körülbelül 21 méter magas, és 675 üveglapból áll (a táblák száma nincs pontosan feltüntetve), ezeket 6000 fémrúd tartja össze. Mióta felépült, még nem volt szükség javításra.

Érdekességek

• A Louvre nyitásakor, 1793-ban 537 festmény volt látható az épületben. 
• A legenda szerint lakik egy szellem a Louvre épületében, akit Belfegornak hívnak. A közeli Tuileriák kertjében pedig egy a vörösbe öltözött férfi kísért. 
• A II. világháború alatt – amikor a műkincseket kimenekítették – a Mona Lisa öt helyen is megfordult annak megóvása érdekében. 
• Az épületben kiállított festmények 66 százalékát francia művészek alkották. 
• A Mona Lisa című festményt 1911-ben ellopták, és két évvel később került vissza a Louvre-ba. 
• A Mona Lisának saját testőrei vannak, és golyóálló üveg védi. A festmény üvegburkolatát 2022-ben tortával kenték össze. 
• Nem a piramis az egyetlen bejárat: a Carrousel du Louvre nevű, föld alatti bevásárlóközpont is közvetlen hozzáférést biztosít a múzeumhoz. 

(Borítókép:  Stephane Cardinale – Corbis / Getty Images)