Az OSZK nem propagál LMBTQ-könyveket, a korlátozásáról viszont nem beszél

Nagy visszhangot keltett a magyar kulturális életben, hogy a Libri – a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva – lefóliázza az LMBTQ-témájú könyveket. A nehezen értelmezhető jogszabály megannyi kérdőjelet hagy az olvasókban és a forgalmazókban, és úgy tűnik, a közeljövőben sem kapunk konkrét(abb) válaszokat arra, hogy milyen alapon különítenek el bizonyos könyveket a boltokban.

Emellett azon is érdemes elgondolkodni, hogy a könyvesboltok után vajon a könyvtárakat is érinti-e a szabályozás. Kíváncsiak lettünk arra, hogy a hullám elérheti-e a magyarországi könyvtárakat, ezért megkerestük a legnagyobb intézményt, az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK). Ezeket a kérdéseket küldtük el nekik: 

• Hogyan értelmezik a törvényt? Mit gondolnak róla?
• A magyarországi könyvtárak befogadhatnak-e LMBTQ-témájú könyveket?
• Előfordulhat-e, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak is le kell fóliáznia az LMBTQI+-témájú könyveket?
• Ki és mi alapján dönt arról, hogy befóliázhatnak-e könyveket?
• Jelenleg valamilyen formában jelezniük kell-e az LMBTQ-témájú irodalmat?
• Előfordulhat-e, hogy ezek a könyvek lekerüljenek a könyvtárak polcairól? Például Nádas Péter Párhuzamos történetek című műve?

Az OSZK nem propagál LMBTQ-könyveket

Megkeresésünkre az alábbi szöveget küldték, amely csupán a törvényt idézi fel, a feltett kérdéseinkre nem ad választ.

Tájékoztatjuk, hogy a gyermekvédelmi törvény célja a gyermekek védelme az LMBTQ-propagandától, a jogszabály a könyvkiadókra és -kereskedőkre terjed ki. A jogszabály korlátozza a gyermekeknek szóló olyan könyvek propagálását és hozzáférhetőségét, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitást népszerűsíti, illetve a szexualitást öncélúan ábrázolja. Az OSZK nem propagál LMBTQ-könyveket.

Ebből arra következtetünk, hogy az OSZK bár nem propagál LMBTQ-könyveket, azok hozzáférhetőségét mégsem korlátozza. Mindenesetre újra megkértük az OSZK-t, pontosítsák, hogyan érik el,

Amint megjön a válasz, cikkünket frissítjük. Az ügyben hetekkel ezelőtt a Kulturális Dolgozók Független Szakszervezetét és a Magyar Könyvtárosok Egyesületét is megkerestük, amint válasz érkezik, közöljük.

Hiába minden, falakba ütköznek

Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökét korábban kérdeztük a kialakult helyzetről. A szakember úgy látja, a korhatár-besorolás jelzésértékű lehet, ugyanakkor önmagában egyáltalán nem elég. Szerinte egyértelmű, hogy a magyar törvényt úgy kellene átalakítani, hogy a nejlonozás helyett az embereket a korhatár-besoroláshoz hasonló szempontok segítsék. Ahogyan az sincs rendben, hogy a védett korosztályon kívül eső, a könyvet megvásárolni kívánó személy sem tud beleolvasni az adott irodalomba.

választ nem kap a megkeresésekre, így nemhogy módosításra, de egyelőre még párbeszédre sincs lehetőség – holott a törvény ebben a formában értelmezhetetlen, véli Gál Katalin. 

Magyarán az LMBTQ-témákat kritizáló olvasmányokat is el kell takarítani a képből, azaz a polcokról. (A törvény értelmében egyébként a Bibliát sem lehetne forgalmazni, hiszen több tiltott kategóriás tartalmat, például az Ószövetségben a férfin és a nőn kívül további nemeket is említ.)

A Jelenkor szerzői tiltakoznak

Nemrégiben a Libri cégcsoporthoz tartozó kiadó, a Jelenkor szerzői közösen álltak ki a gyakorlat ellen. Tompa Andrea, Földényi F. László, Kemény Zsófi, Vonnák Diána és Závada Péter is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben kiállnak a „homofób törvény” által sújtott írók mellett.

„A Jelenkor Kiadó alulírott szerzői tiltakozunk – ahogyan tettük ezt már a megszavazása előtt is – a mélyen emberiség- és szólásszabadság-ellenes, szégyenteli »homofób törvény«, illetve annak valamennyi gyakorlati következménye, a fóliázások, a könyvkivonások és az ezek nyomán kialakuló (ön)cenzúra ellen – írják. – Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Európa közepén a 21. században a megbélyegzés és a kirekesztés legyen egy ország kultúrájának alapja, és felháborítónak érezzük, hogy egy autoriter pártalakulat normalizálni igyekszik egy, a legrosszabb diktatúrákat idéző jogi intézkedést, a társadalom egy meghatározó, noha eleve marginalizált rétege ellen.”

A több mint 160 tagot számláló szlovákiai Bázis irodalmi és művészeti egyesület tagjai csatlakoznak a Jelenkor Kiadó szerzőinek tiltakozásához.

Varga Bea író megoldásként azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy az ifjúsági szerzők elkezdenek politizálni, és a fiatal követőket aktív fellépésre buzdítják. Ruff Orsolya szerint íróként és olvasóként is szomorú látni a befóliázott könyveket. A fólia szolgálhatja a könyv védelmét is, ám jelenleg nem lehet különválasztani, mikor milyen célból kerül a kötetekre.

(Borítókép: Index)