Keller András a szövetsége tagjait emelné a tanácsadó testületébe

Keller András pályázatából kiderül, hogy a rektor mellett művészeti és nemzetközi tanácsadó testületet kíván felállítani, amelyek elsődleges szerepe a rektor szakmai munkájának segítése.

A művészeti tanácsadó testület tagjait a pályázat mellékletében fel is sorolja: Balázs János zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész, Batta András zenetörténész, Bogányi Gergely zongoraművész, Kelemen Barnabás hegedűművész, Rost Andrea énekművész, Sipos Mihály népzenész, Snétberger Ferenc gitárművész, Solymosi Tari Emőke zenetörténész, Szűcs Máté brácsaművész, Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester és Várjon Dénes zongoraművész.

A tizenkét főből kilenc tagja a Keller András által alapított és elnökölt Magyar Muzsikusok Szövetségének, csak  Sipos Mihály,  Snétberger Ferenc ésSolymosi Tari Emőke nem az. 

Ez azért érdekes, mert az idén júniusban bejegyzett szervezet volt az egyetlen, amelynek tagjaival Csák János kulturális és innovációs miniszter tárgyalt a pályáztatási folyamat során. Ők voltak azok, akikkel megbeszélte a Zeneakadémiával kapcsolatos igényeket, ami után átalakította és újra kiírta a Zeneakadémia rektori pályázatát. Ez után a találkozó után írt levelet Vashegyi Györgyhöz, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökéhez a Zeneművészeti Tagozat, érdeklődve, hogy miért nem az MMA-val tárgyalt a miniszter.

Korábbi tiltakozók a tanácsadó testületben

Ennél is érdekesebb, hogy a tanácsadó testületben két olyan tag is szerepel, aki korábban aláírta az első pályázat elleni tiltakozásokat. Elsőként a Zeneakadémia szenátusának és tanszékvezetőinek nyilatkozata látott napvilágot: ebben az szerepelt, hogy a tárca által közzétett „diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt a modern magyar felsőoktatás történetében”. Ez a nyilatkozatot Baráti Kristóf a Zeneakadémia tanszékvezetőjeként írta alá.

Várjon Dénes pedig azt a közleményt támogatta az aláírásával, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói küldtek a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak. „Tiltakozunk a fenntartó minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az egyetem oktatóinak jelentős részét” – írták, és hangsúlyozták, hogy „egységesen kiállnak az egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az egyetemi szenátus mellett”.

A pályázatot a tiltakozók azért nyilvánították diszkriminatívnak, mert jelentősen leszűkítette a lehetséges jelentkezők körét, sőt egyesek szerint úgy tűnt, mintha egyenesen Keller Andrásra írták volna ki. A tiltakozók közül tehát ketten már Keller András csapatát erősítik. 

Keller András célja a konszenzus

Keller András azért tette nyilvánossá a pályázatát, mert szeretné megelőzni a találgatásokat. „Lehetőséget kívánok adni arra, hogy ne pusztán prekoncepciók, álhírek és feltételezések alapján alkossanak véleményt terveimről, hanem annak tartalmát megismerve, pontos képet kapjon a közvélemény elképzeléseimről” – írja közleményében Keller András karmester.

A Concerto Budapest zeneigazgatója szerint a Zeneakadémia magyar kultúrában betöltött szerepe jóval meghaladja egy oktatási intézmény feladatait és kereteit, meghatározó szerepet tölt be az egész ország kultúrája és műveltsége szempontjából. Pályázatában és esetleges megbízatásában az összefogást tartja a legfontosabb elemnek.

Ha a magyar zenészek képesek egymást segítve, alkotó szellemben munkálkodni, és a jövő nemzedékét ebben a szellemben nevelni, akkor a magyar társadalomban a zeneművészet ismét arra a helyre fog kerülni, ami megilleti. A Zeneakadémián és tágabb értelemben a zenei életben legfőbb célom a konszenzus megteremtése, hisz a Zeneakadémia rektorválasztása szakmai kérdés, fölötte áll minden politikai érdeknek

– írja a közleményében.

Végezetül kifejti, hogy a magyar klasszikus zene ügye, annak társadalmi szerepe, valamint a Zeneakadémia megújulása nemzeti ügy. „Arra kérek mindenkit, hogy nemzeti ügyhöz méltó módon alkosson véleményt, és nyilvánuljon meg ebben a kérdésben. Azt kívánom, hogy bárki legyen is a Zeneakadémia vezetője, Kodály Zoltán csodálatos eszményeit kövesse, és énekeltesse meg az országot szó szerint és képletesen is: legyen a zene mindenkié!”

Komplex átvilágítás

A karmester a pályázatában ír a képzési struktúra átalakításáról, új képzési irányokról és az egyetem vezetésének átalakításáról is. A visiting professzori rendszerben nemzetközi rangú művészeket és egyetemi professzorokat kíván bevonni a munkába, mert a neves vendégtanárok vonzerőt jelentenek, és fémjelzik az intézményt. Az oktatói kar nemzetközivé válása a kapcsolatok építéséhez is hozzájárul, megnyitja az utat ahhoz, hogy a Zeneakadémia oktatói is gyakrabban jelenjenek meg a világ jelentős intézményeiben vendégtanárként.

Az egyetem jelenlegi képzési struktúrája évek óta változatlan. Időszerű a meglévő struktúrát és a tanmeneteket átvilágítani szakmai és gazdaságossági szempontból, megvizsgálni a kimenet eredményességét, vagyis a végzős hallgatók elhelyezkedését az elmúlt tíz évben, kialakítani egy jól működő pályakövető rendszert. Fel kell mérni a hazai és nemzetközi piac igényeit, megvizsgálni, hogy az egyetem által nyújtott képzések megfelelnek-e azoknak, tud-e a képzés rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez, s ezen folyamattal megtalálni azt a piaci szegmenst, melyben a Zeneakadémia egyedi lehet. [...] Megválasztásom esetén azonnal kezdeményezek egy ilyen komplex átvilágítást”

– írja a pályázatban. 

Keller András önálló karokat szeretne létrehozni a Zeneakadémián – úgy mint zenetudományi és tanárképző kar, művészképző kar, ének- és kórusművészeti kar –, és szétválasztaná a zenekari- és szólistaművész-képzést. Szeretné, ha a Zeneakadémiát felvennék a – Vashegyi György MMA-elnök által vezetett – Nemzeti Kulturális Tanácsba, amelynek „tagintézményei elkülönített költségvetési forrásból kapják állami támogatásukat, ez is biztosítéka lehet annak, hogy a Zeneakadémia finanszírozása kiszámíthatóvá váljon”. Szerinte egyébként az intézmény támogatását jelentősen növelni kell minimum két és félszeresére, de lehetőség szerint inkább a háromszorosára, és ezt a támogatást hosszú távon is garantálni kell. 

(Borítókép: Keller András 2021. március 19-én. Fotó: Sóki Tamás / Index)