Ismét nagyvásznon a Semmelweis-film, amit 83 éve mutattak be

További Kultúr cikkek

Bár Tóth Endre Hollywoodban kiemelkedő karriert futott be André de Toth néven, Magyarországon mindössze öt filmet rendezett. Készített kémtörténetet, krimit, és az életrajzi film műfaját is meghonosította a Semmelweis vászonra vitelével. A Budapesti Klasszikus Film Maratonon 83 évvel az eredeti bemutató után ismét nagyvásznon élvezhetjük a magyar filmtörténet emblematikus alkotását, az első magyar életrajzi filmet.

A Semmelweis Tóth Endre éppen csak kibontakozó rendezői pályájának ötödik, egyben utolsó hazai alkotása. A folyamatosan kísérletező direktor 1940-ben ismét új oldaláról mutatkozhatott be, hiszen korábban életrajzi filmet sem ő, sem más nem készített még Magyarországon. Ez hatalmas szabadságot adott neki, ugyanakkor a rá jellemző szerzői kézjegyekről sem kellett lemondania – áll az Indexnek eljuttatott közleményben.

A szerelmi szál, a humoros szereplők, a zenei betétek szinte kötelezően jelen vannak ebben a munkájában is. Igaz, visszafogottabban, mint az ezt megelőző filmjeiben.

A titokzatos kór, a gyermekágyi láz ellen küzdő Semmelweis Ignác történetét a témához és a főhős életének tragikus fordulataihoz illeszkedve képileg sötétebbre, nyomasztó hangulatúra hangolva vitte vászonra.

A formai keretek felállításához kellő inspirációt merített a korabeli német expresszionista filmek esztétikájából, de legfőképp az akkori magyar filmgyártás legkiemelkedőbb operatőrére, Eiben Istvánra támaszkodhatott, akinek tanácsai, tapasztalatai jelentősen befolyásolták rendezői stílusát, látásmódját.

Kapcsolódó

„Semmelweis egy mogorva és hideg ember volt”

Vecsei H. Miklós címszereplővel beszélgettünk Koltai Lajos készülő filmjéről.

Hasonlóképpen nagy szerencséje volt a tépelődő, saját démonjaival küzdő, az orvostársadalomból kitaszított címszereplőt megformáló Uray Tivadarral, a Nemzeti Színház művészével, akivel immár második alkalommal dolgozott együtt.

A színész szenvedélyes játéka jelentősen hozzájárult a film kritikai és közönségsikeréhez. Ráadásul a további szerepekre is a korszak kimagasló és kedvelt művészeit sikerült szerződtetnie, köztük Gózon Gyulát, Bilicsi Tivadart, Simor Erzsit vagy Somlay Artúrt, akiknek a kedvéért örömmel váltott jegyet a filmre a közönség.

A főhős lélektani bemutatása

A Semmelweis a korszakban népszerű orvosi életrajzi filmek mintájára készült a Hunniában, előképei a Warner stúdió Pasteurről szóló filmje és a Koch doktor életét bemutató német mozgókép. Az „anyák megmentőjének” is nevezett, Bécsben és Budapesten praktizáló magyar orvos történetében azonban nem elsősorban a gyermekágyi láz leküzdését lehetővé tevő tudományos felfedezés, hanem a főhős lélektani bemutatása a fontos. Uray nagy drámai átéléssel hozza a megszállottság és az őrület stációit, így

a film mindenekelőtt egy meg nem értett zseni portréja.

Tóth Endre a Semmelweis bemutatója után elhagyta az országot. Előbb Londonba, majd Hollywoodba ment, ahol kiteljesedhetett rendezői karrierje. A Magyarországon forgatott öt saját filmjét, köztük a Semmelweist különösebben nem emlegette a későbbiekben. Ám az vitathatatlan, hogy ezek az alkotások alapozták meg azt a szakmai hozzáértést, érzékenységet és precizitást, aminek köszönhetően elismert alkotóként és a műfaji filmek avatott mestereként vonult be az egyetemes filmtörténetbe. A Semmelweis című filmet a Budapesti Klasszikus Film Maratonon digitálisan felújított változatban láthatja a közönség.

Mint ismert, idén ősszel érkezik a magyar mozikba a Koltai Lajos által rendezett új, Semmelweis című film Vecsei H. Miklós főszereplésével. A forgatásra tavaly az Index is ellátogatott, erről itt írtunk részletesen.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM