Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMEzek a képek segítettek abban, hogy emberek élete gyökeresen megváltozzon
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
A Néprajzi Múzeum Magyarországon elsőként ad otthont a 92 éves Claudia Andujar átfogó fotóművészeti tárlatának Indiánok. Lelkek. Túlélők. címmel, a São Pauló-i Vermelho Galéria közreműködésével. Bár a világ számos ismert közgyűjteménye őrzi képeit, és nemzetközi fotográfiai események rendszeres szereplője, munkáit a régióban még kevesen ismerik.
Az anyai ágon svájci, apai ágon magyar származású fotográfus 13 éves koráig Nagyváradon élt. A holokauszt elől menekülő, budapesti és bécsi kitérőkkel Svájcba, majd New Yorkon át Brazíliába érkező fiatal nő az 1950-es évektől került közelebbi kapcsolatba a kortárs művészettel és a fényképezéssel.
A 124 fotográfia, a nagyméretű analóg nagyítások és digitális nyomatok, illetve a további vetített képanyag egyedi megvilágításban tárja a látogató elé az életmű fontos szeletét. A kronologikus felépítésű kiállításon a Brazíliába érkezést követő magazinfotós időszakától és kísérletezéseitől jutunk el a janomami indiánok között évtizedekig készített művészi és aktivista képekig, majd az életmű időskori feldolgozásáig. A képekből a kiállítás megnyitója előtt az Index olvasói elsőként kaphatnak ízelítőt.
A fotók ereje
Andujar fókusza azokra az emberekre irányult, akik kívül rekedtek a többségi társadalom figyelmén. A női alkotókra jellemző, érzékiséggel telített látásmóddal, kevésbé megszokott felfogásban mutatja be a kultúrák és közösségek tereit, mindennapjait. Fotóriporterként éppolyan magabiztosan és nagy tehetséggel nyúlt a különböző ábrázolási lehetőségekhez, mint művészként és aktivistaként.
Claudia Andujar nemcsak fotóművész, hanem nemzetközileg elismert aktivista is, aki majd fél évszázada küzd az Amazóniában élő janomami indián törzs jogaiért. Az általa alapított szervezet munkájának és Andujar fotóinak fontos szerepe volt abban, hogy 1992-ben a brazil kormány kijelölte a Janomami Őslakos Terület határait, ami lehetőséget ad kultúrájuk és az amazóniai esőerdő megvédésére.
Egy közösség mentése
S hogy miért van helye egy kortárs fotóművészeti tárlatnak a Néprajzi Múzeum falai között? A képek többségének középpontjában egy kis amazóniai őslakos népcsoport áll. Andujar elsősorban nem az etnográfiai jelenségek dokumentálására törekszik: fotóin keresztül sokkal inkább személyes történetet ismerünk meg saját útkereséséről és a janomamikkal folytatott párbeszédéről.
Ez a személyesség tágabb antropológiai nézőpontba, a kulturális találkozás, a megismerés, a megértés és a bemutatás témakörébe helyezi a képeket, és fontos történetet is elmond arról, miként válhatnak a fotók egy amazóniai indián közösség megmentéséért vívott aktivista harc eszközévé.
A kiállítás 2023. szeptember 15-én nyílik, megrendezésével a Néprajzi Múzeum a janomami indiánok érdekvédelmi munkáját is támogatja.
Claudia Andujar művei közgyűjteményekben:
- Modern Művészeti Múzeum – MoMA (New York, USA)
- Tate (London, UK)
- São Pauló-i Művészeti Múzeum – MASP (São Paulo, BR)
- Amerikák Művészeti Múzeuma – AMA (Washington DC, USA)
- Houston-i Szépművészeti Múzeum – MFAH (Houston, USA)
- George Eastman Ház, Rochester (New York, USA)