Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Amint arról beszámoltunk, a Pollack Mihály tervei alapján kivitelezett Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) belső tereit ugyan néhány éve, a Múzeumkertet pedig 2018–2019-ben felújították, az intézmény Pollack 250 című, 2023. augusztus végén megnyitott tárlatán az épületről máris újabb tervek láthatók. Ezek alapján az Arany János-szobortól csigalépcső vezetne a múzeum új bejáratához, és az épület két – a British Museuméhoz hasonló – rotundát (kör alapú fedett csarnokot) is kapna.
L. Simon László, a múzeum főigazgatója cikkünkre reagálva elmondta: az intézmény belső tereinek 2021-es kipofozása korántsem nevezhető felújításnak, hiszen akkoriban nem építették át, csupán apró változtatásokat végeztek az épületen (múzeumi ajándékboltot, új kávézót, pénztárat alakítottak ki), de például a falakhoz vagy a gépészeti és elektromos berendezésekhez nem nyúltak hozzá.
A múzeum legutóbbi, teljes körű átépítése 1996-ban kezdődött, három ütemben, ütemenként 13 szakaszban, összesen tehát 11 év alatt 39 szakaszban történt meg. Utoljára a főlépcső alatti restaurátor-műhelyek felújítása valósult meg. Így sajnos a teljes épületben nem jött létre egységes gépészet, illetve elektromos és biztonsági hálózat, ráadásul a heterogénnek mondható rendszernek nem egy esetben a dokumentációja is hiányos. Tehát egy kívül csoda szép, mégis minden szempontból elavult épületről van szó, nincs akadálymentesítve, kerekes székkel, babakocsival például nem is tudnak bemenni a látogatók. A XXI. századi múzeumi követelményeknek ez nem felel meg, hiszen két évtizede ezekre a szempontokra sem figyeltek. Az épület nagy részében a műtárgyvédelmi szempontból is fontos légkondicionáló is hiányzik.
A Magyar Nemzeti Múzeum átalakításáról szóló koncepciót idén adták le a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, ám mivel beruházási stop van az országban, egyelőre nem tudni, mi a kormány szándéka, s mikor valósulhatna meg az átalakítás. A főigazgató hangsúlyozta, egy ilyen épület folyamatos fejlesztést és karbantartást igényel. Elmondta azt is, hogy mivel a látogatók nem jártak a múzeum közönségforgalmi terein kívüli, nem tudhatják, milyen állapotok uralkodnak az épület más részeiben.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol, nem lenne-e több értelme például az Iparművészeti Múzeumra (amely 2017 óta zárva tart, de a felújítási munkálatok továbbra sem kezdődtek el) vagy más, felújítást igénylő múzeumokra pénzt költenie az országnak, az MNM főigazgatója azt válaszolta:
Az Iparművészeti Múzeum felújítása és a Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztése nem zárja ki egymást. Mind a kettőre szükség van, sőt az új Nemzeti Galériára is szükség van.
L. Simon László szerint az MNM átépítése azért is aktuális, mert bővíteni kell a látogatóteret. „Már száz évvel ezelőtt is azt mondta Hóman Bálint, az intézmény akkori főigazgatója, hogy a múzeum kinőtte ezt az épületet” – emlékeztetett. Azóta ugyan több részleg kiköltözött, de a gyűjtemény mindeközben jelentősen gyarapodott is. Több ezer négyzetméterrel kellene bővülnie a múzeumnak, hiszen az MNM hárommillió műtárgyának nagy része jelenleg is raktárban van.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
